A nem igazán fényes magyar egészségügyi adatok ugyanis azt mutatják, hogy a nők esetében a jelenlegi nyudíjkorhatárt figyelembe véve a nyugdíjba vonulás után várható 20-21 életévből hatot tölt egészségben, ugyanez az adat a férfiak esetében 14,5, illetve öt év.

A korhatár emelésével akár az is előfordulhat, hogy a nyugdíjbavonulást követően már nem nagyon találunk egészséges embert – elemezte a jegybanki javaslatot a Magyar Hangnak Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Kapcsolódó

A nyugdíjszakértő szintén megfontolandónak tartja a nyugdíjkorhatár utáni továbbdolgozás esetén fizetendő bónusz emelését. A jelenlegi rendszerben a korhatár elérése után munkával töltött minden hónap után fél százalékkal emelkedik a majdani nyugellátás összege. Azonban ez esetben is figyelemmel kell lenni az egészségben eltöltött évek számára.

A jegybanki javaslat egy másik eleme szerint a nyugdíjszámításnál figyelembe kellene venni a szülő által felnevelt gyermekek számát. A javaslat szerint megoldást jelentene például a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj számításánál, fix összegű havi nyugdíjkiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíjkiegészítés, vagy a Nők40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.

Farkas András hibásnak, és a jelenlegi nyugdíjrendszert alapjaiban veszélyeztető gondolatnak tartja a szülő által felnevelt gyermekek számát figyelembe vevő elképzelést, mert a már most is igen bonyolult számítási rendszert teljesen átláthatatlanná tenné. A szakértő szerint kétségtelen tény, hogy a gyermeknevelés plusz terheket ró a szülőkre, és nagyobb eséllyel él rosszabb anyagi körülmények között a gyermeket nevelő család.

Ugyanakkor az is tény, hogy valamelyest már a jelenlegi rendszer is figyelembe veszi a gyermeknevelés terheit a nyugdíj számításánál. Hiszen például a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (gyes, gyed, gyet) folyósítási ideje szolgálati időnek minősül, illetve az ennek tartama alatt kapott ellátások és esetleges keresetek összege csak akkor számítható be a nyugdíj összegének megállapítása során, ha ez a nyugdíját igénylő hölgyre nézve kedvezőbb eredménnyel járna – vagyis nem húzza le a számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegét ezeknek az ellátásoknak a jellemzően alacsony mértéke.

A szakértő szerint, ha már mindenképpen figyelembe szeretnék venni a felnevelt gyermekek számát, akkor a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások idejére legalább a minimálbért vegyék figyelembe a nyugdíj megállapításánál, hiszen ez is emelné a nők nyugdíját. Ugyanakkor az is tény, hogy ez plusz terhet jelentene a költségvetés számára.

Egyébként van erre példa a nemzetközi gyakorlatban, a pontrendszeren alapuló német nyugdíjrendszerben például a gyermek hároméves koráig a nemzetgazdasági átlagfizetést veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál, függetlenül attól, hogy ez idő alatt a szülők dolgoztak vagy sem, és az ezért kapott pontokat a szülők akár meg is oszthatják egymás között. A gyermek négy- és tízéves kor között pedig gyermekenként ennek harmadát veszik figyelembe, de legfeljebb évi egy pont járt az összes gyermek után.