Az elöregedő társadalom, és a szociális munka kilátástalansága miatt a jelenlegi ellátó rendszer nem lesz fenntartható, mind több és több idős ember lesz, aki kevés vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Ha pedig az idősek fizikális egészségéről nem tud gondoskodni az ország, a mentális egészségre még kevesebb figyelem hárul - olvasható a portálon.

A legfrissebb KSH adatok szerint jelenleg 1,89 millió fő él Magyarország, 65 év felett, és 433 ezren vannak 80 év felett. A szociális szolgáltatásokat illetően az idősotthonok terén a legrosszabb a helyzet, amit mindössze az idősek 3 százaléka tud igénybe venni - írja az Idősödés, idősellátás Magyarországon című tanulmányában Gyarmati Andrea (Friedrich-Ebert-Stiftung).

A gondozási krízis okai

A tanulmányból az is kiderül, hogy a gondozási deficit egyre jobban növekszik Magyarországon, melynek egyik jele, hogy csökken a professzionális gondozók száma. Jelenleg 60 ezer fő dolgozik a teljes szociális ellátó rendszerben. Ennek egyik fő oka, mely miatt a krízis csak fokozódni fog, hogy szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságon belül: a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, jelenleg 3600 betöltetlen álláshely van, tömeges méreteket öltött a kivándorlás, egyre több pozíciót szakképzetlen közfoglalkoztatottak töltenek be.

Ráadásul a szakképzett gondozók átlagéletkora is 50 év körül van, tehát nemsokára a legtöbbjük nyugdíjba vonul. Eközben drasztikusan lecsökkent a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta, tehát nincs utánpótlás. A tanulmány szerint a felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő - akik közül csak nagyjából 20 ezren kapnak alanyi jogú ápolási díjat, mivel sokan nem tudják, hogy jogosultak rá.

Az ellátás összege megalázóan kevés: 67 000 forint maximálisan, a 2019-es GYOD bevezetése rájuk nem terjedt ki. Mivel a gondozási feladatok mellett bár sokan szeretnének, nem tudnak munkát vállalni, így jellemző rájuk a jövedelmi szegénység. Azonban a családi gondozók száma is egyre csökken, amelynek oka, hogy az intenzív gondozás nagyon megviseli a - jellemzően szintén 50 feletti - családtagokat, nincsenek számukra tehermentesítő szolgáltatások, és anyagi, illetve egészségügyi problémákkal jár. Egyre több idősnek nincs már élő, vagy az országban élő gyermeke, rokona sem, aki gondozhatná.

Itt lép be a képbe az önkéntesség, és főként az a tevékenység, amelyet az Idősek Barátai Program keretében végeznek. Maga a program 3 éve kezdődött el Budapesten a XI. kerületben, és a célkitűzésük, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a magányos időseknek a számára, akik senki másra nem számíthatnak.

Az Idősek Barátai Program a 21. század egyik legkardinálisabb, globális problémájával, az idősek elszigetelődésével, elmagányosodásával veszi fel a harcot - mondta el Somlai Katalin a Pénzcentrumnak. Idősek gyakran kerülnek olyan élethelyzetbe, amikor már külső segítségre van szükségük az alapszükségleteikben is. Azt pedig be kell látni, hogy támogatásra minden idősnek szüksége van, vagy fizikálisan, sok esetben viszont mentálisan is - amit még nehezebb elfogadni.

Hogyan kerülnek be az idősek a programba?

A jelenlegi keretek között úgy kerülhet be valaki a programba, ha egy intézmény - idősek otthona, családsegítő vagy szociális munkás, gondozó - jelzi az Idősek Barátainak, hogy az idősnek szüksége lenne egy önkéntes segítségére. Tehát egyelőre szomszédoktól, távoli rokontól, vagy idegenektől érkező jelzést nem tudnak kezelni, csak ha egy intézményen keresztül történik.

Egyelőre a jogi feltételek sem adottak ahhoz, hogy intézményi háttér nélkül önkéntes járjon magányos idősekhez, de Somlai Katalin elmondása alapján külföldön ez már működik, és törekszenek is rá, hogy megteremtsék az ehhez szükséges hátteret. Hiszen rengeteg az elszigetelt idős ember, aki önmagától éppen az izoláltsága miatt nem fog ilyen programba jelentkezni. Jelenleg 45 önkéntesünk van, és nagyjából 45 időst is látogatunk. Nehéz önkénteseket találni, mert ez alapvetően egy rendszeres típusú önkéntesség - mondta Somlai.