A portálnak megküldött kérdés részletesen így hangzik: 2020. december 22-én betöltöm a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezem a teljes összegű nyugdíj folyósításához szükséges szolgálati idővel. Érdemes-e tovább dolgoznom az év végéig, és csak utána kérni a nyugdíjazásomat, vagy ez az egy hét már nem számít a nyugdíj összegének a megállapításánál? Lehetőségem lenne, még 2021-ben is tovább dolgozni. Ez hogyan változtatja a nyugdíjam összegét? (Például, ha csak egy-két hónapot vagy akár még egy évet dolgozom.)

A szakértő válasza szerint az ellátás összegét a nyugdíj megállapításának napját megelőző napig elért keresetek és szolgálati idő alapján állapítják meg. Az itt fölvetett esetben, önmagában a plusz egy heti kereset - ugyanolyan jövedelmi szint mellett - nem befolyásolhatja érdemben a nyugdíj összegét. A szolgálati idő tekintetében a plusz egy heti - de akár plusz egy napi is - biztosítási jogviszony fennállása abban az esetben érintheti a várható nyugdíj összegét, amennyiben ezzel további egy év szolgálati időt szerzünk. (Például 2020. december 22-én 40 év 360 nap szolgálati idővel rendelkezik, azonban a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, és a nyugdíj megállapítását csak 2020. december 28-ától kérjük, úgy abban az esetben a nyugdíj mértéke már 41 év alapján kerülne meghatározásra, amely 2 százalékkal magasabb mértékű induló nyugdíjat eredményez a 40 év szolgálati időhöz viszonyítva.)

Kapcsolódó

További különbséget jelenthet, ha a nyugdíj megállapítását 2020. december 31-ét követően kérnénk, hiszen ebben az esetben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor nem a 2020. évi, hanem a 2021. évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Azt sajnos jelen időpontban nem lehet megmondani, hogy a 2021. évi valorizációs szorzók magasabbak lesznek-e, mint az idei évben megállapításra kerülő nyugdíjaknál alkalmazott szorzók, ugyanis azokat tárgyév márciusában szokták külön kormányrendeletben kihirdetni. Az azért elmondható, hogy az utóbbi három évben az előző évhez képest magasabb mértékűek voltak a valorizációs szorzók, ami azt is jelenti, hogy azonos szintű keresetek mellett a későbbi nyugdíj-megállapítás eredményezett magasabb összegű kezdő nyugdíjat - írja Winkler Róbert.

Amennyiben valaki a nyugdíj megállapítása nélkül továbbra is keresőtevékenységet kíván folytatni, lehetősége van kérelmeznie az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz hogy rögzítsék a nyugdíjkorhatár betöltésének napján milyen összegű nyugellátásra jogosult. Ez annyiból célszerű, hogy ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását követően legalább 365 naptári napot tovább dolgozunk, és ez idő alatt nem indul meg a rögzített nyugdíj folyósítása, a tényleges nyugdíjazásakor - azaz amikor már nagy valószínűséggel a biztosítási jogviszony is megszüntetésre kerül - választhatunk majd a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár időpontjára megállapított - rögzített - öregségi nyugdíj annak megállapítását követő naptári évtől az évenkénti emelésekkel növelt összege között.