Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2020-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2020. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2021. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben esedékes első részletében - olvasható az adó.hu portálon.

Ha 2021-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2021. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2022-ben részesülünk. 2022-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes részletét is.

A 2021. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2021-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Visszamenőleg is lehetséges

Abban az esetben, ha 2021-ben mégis a korábbi évben, 2020-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak.

További szempontok

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2020-ban megállapított nyugdíjak esetén 372 ezer forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió). A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2021-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 280 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet( ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek. Ha a hölgy 2020-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2020-ban, vagy majd csak 2021-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Gondoljuk át ezt is

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha viszont mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékokat már nem.

A döntés természetesen így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás. Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség - írja az adó.hu.