Egyensúlytalanság alakult ki a jövedelem nélküli életszakaszok finanszírozási módjai között - többek között ennek is sok évtizedes, látványos tünete a csökkenő termékenység - figyelmeztet a tanulmányban Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) alelnöke.

A mára kialakult nyugdíjrendszerek azt üzenik: nincs szükség gyermekre - sem ahhoz, hogy a család, mint gazdasági egység üzemeljen, sem ahhoz, hogy ő biztosítsa a szülők időskori megélhetését. Korunkban a gyermek a család kiadási oldalát növeli és bevételeit csökkenti, amit csak túlmunkával lehet ellensúlyozni.

Kapcsolódó

A gyermekvállalás a termékenység immár egyéni befolyásolhatóságának hatására kizárólag egyéni-családi döntéssé is vált. Ám mert a társadalombiztosítási nyugdíj összege kizárólag az aktív korban pénzben teljesített hozzájárulástól és ennek időtartamától függ, a gyermekes, különösen a többgyermekes életmód egyértelműen nemcsak a kisgyermekes életszakaszban, hanem idős korban is anyagi hátránnyal jár - értékel szakértő.

A gyermekes életmód hatásai az életkeresetre

A gyermekes életmódot választó anyák a munkapiacon jellemzően nem vállalnak gyermeknevelést nehezítő beosztásokat. Ám a több gyereket felnevelt - leendő nyugdíjas - édesanyák nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresete elmarad a többiek átlagától, munkapályájuk töredezett is lehet.

Igen gyakori, hogy a férj hamarabb hal meg, mint a felesége. Ha a többnyire alacsony saját jogú nyugdíjas özvegy több gyermeket nevelt is fel, az elhalt férjét megillető nyugdíjösszegnek már csak az egységes, 30 százalékára jogosult. A mai aktív korú női korosztályban is előfordulhat, hogy egy, az átlagosnál több gyermeket felnevelt nagycsaládos anya a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor nem is rendelkezik a minimális öregségi nyugdíjhoz elegendő szolgálati idővel, de keresettel sem.

Özvegyek és elváltak helyzete

Még nagyobb időskori anyagi hátrányokkal jár azonban, ha a többgyermekes szülők házassága válás következtében szűnt meg és az apa újból megnősül, ugyanis az ő halála esetén az első feleségével közös gyermekeik anyját már csak a többi özveggyel megosztott mértékű özvegyi nyugdíjösszeg fogja megilletni.

Ha az anya is új házasságot kötött, akkor viszont 10 évnél rövidebb gyermektelen új kapcsolat alapján az új férje halála esetén egyáltalán nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra. Ha viszont a gyermekek esetleg nem is regisztrált különböző kapcsolatokból származnak - a gyermektelen nőkéhez hasonló munkapiaci aktivitás hiányában a többgyermekes anyát idős korára a legsúlyosabb nélkülözések fenyegethetik.

Politikai döntést igényel: a gyermekeitől külön háztartásban élő szülő nyugdíjvárományának megfelelő részét a gyermekek felnevelésével magára maradt szülő javára lehetne átirányítani.

A társadalompolitika nem szokott módot adni kizárólagosan előnyök választására: e javaslat megvalósítása a gyermekeivel elhagyott szülő számára nagyobb időskori anyagi biztonságot is jelenthet, viszont a gyermekelhelyezési viták még több gyermek életét traumatizálhatják, hiszen a gyermekelhelyezési döntés már mindkét szülő számára időskori anyagi hátránnyá is válik.

Ennek közérthető kommunikációja a már bevezetett egyéb tartós házasságpárti intézkedések, párkapcsolati nevelési lehetőségek nyújtása mellett viszont csökkenthetné a meggondolatlan válások és az elköteleződés nélküli, váltogatott kapcsolatok számát, növelhetné az érintett gyermekek biztonságát.

A gyermekgondozás időigénye

A gyermeknevelés során a gondozási munka a gyermek egyéni szükségleteitől függ, de az életkorával is változó időt vesz igénybe. Csecsemő megjelenése a családban sok hónapon át napi 24 órás folyamatos munkát igényel. Ez a munkaigény idővel fokozatosan csökken ugyan, ám amikor már összességében csak a napi törvényes munkaidőt teszi ki, ez a napon, héten, hónapon, éven belül akkor sem egyhuzamban, például munkanaponként 8-tól 4-ig, hanem a gyermek fizikai szükségletei és lelki-szellemi fejlődésének igényei és a környezet feltételei szerint, széttöredezetten - és persze, minden egyes nap 24 órájában - jelentkezik.

A gyermekekkel kapcsolatos teendőkből nagyszülők, egyéb rokonok nem minden család esetében tudnak részt vállalni - többek között a nyugdíjkorhatár és az úgynevezett Nők40-nek éppen az átlagosnál több gyermeket felnevelt idős anyák zömét - méghozzá valójában visszamenőlegesen - hátrányosan kezelő feltételei miatt. De a gyermeket nem csak fizikailag kell ellátni, alapvető lelki szükséglete is a családjához, elsősorban a szüleihez köti.

Jellemző, hogy különösen többgyermekesek esetében megrendülhet a szülő munkapiaci biztonsága, munkajövedelme csökkenhet, foglalkoztatása töredezetté válhat. Ezt az anyáknak, gyermekeikkel egyedül maradt vagy pusztán az ő nevelésüket szintén prioritásnak tekintő apáknak, főleg a nagycsaládos anyáknak a jelenlegi szabályok szerint megállapítható nyugdíjösszege is tükrözi.

Mi is valójában a nyugdíj?

A társadalombiztosítás működtetéséhez nemcsak pénzben fizetünk hozzájárulást, hanem gyermekneveléssel is. Ezt a természetbeni járulékfizetést mindenképpen indokolt beszámítani a későbbi nyugdíj összegébe - állapítja meg a NOE alelnöke.

Azonban, hogy az utóbbi évtizedek intézkedései - reagálni kívánva a népesség korstruktúrájában bekövetkezett változásokra - mindezt legfeljebb a pillanatnyi pénzügyi fenntarthatóság szempontjából teljesítik. Az idők folyamán nőtt a kötelező járulék mértéke, emelkedett a minimális szolgálati idő, csökkent az ebbe beszámítható időszak, a beszámított átlagkereset helyettesítési rátája stb. Így egyre nagyobb aktív kori teher egyre később megnyíló - igaz, az átlagos életkor növekedésével még így is a korábbinál hosszabb ideig - egyre kisebb mértékű anyagi biztonságot nyújt.

A társadalombiztosítás fenntarthatóságához elengedhetetlen gyermeknevelési teljesítmény mindeközben még mindig sem a gyermeknevelés időszakának terheit elismerő járulékkedvezménnyel, sem nyugdíjasként e közgazdasági értelemben vett beruházás utáni járadékkal sem jár. Az eddigi intézkedések zömmel bizony éppen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer leépítésének lépései.

Az egyéni-családi termékenységi döntések hatásai

A minimálisan szükséges szolgálati idő és az öregségi nyugdíjkorhatár emelése, az ún. helyettesítési ráta csökkentése és egyéb szigorítások egyre kevesebbeknek nyújtanak elfogadható időskori anyagi körülményeket, ami konstrukcióban az idősek egyre nagyobb arányú lakossági csoportjában - még a munkapálya töretlensége esetén is - elkerülhetetlenül egyre többek, mindenekelőtt a többgyermekes idősek fokozódó jövedelmi leszakadásával fog járni.

Eközben a családon belül a generációk közötti jövedelemáramlás irányának megfordulása folytán az egyre kisebb létszámarányú aktívaknak a szüleik közvetlen eltartása terheit adó- és járulékfizetés mellett is egyre nagyobb arányban viselniük kell majd, ami általában az adó- és járulékfizetéssel, a jövedelembevallással szembeni - akár erkölcsi alapot sem nélkülöző - ellenérdekeltséget növeli és a gyermeknevelési lehetőségek beszűkülésével a gyermekvállalási hajlandóság, a termékenység visszaesését is maga után vonhatja.

A gyermeknevelési teljesítményt érdemben be nem számító nyugdíjfilozófia változatlanul hagyása nemcsak a jövedelmek kifehérítésének folyamatát, de a pozitív népesedéspolitikai intézkedéseket is semlegesítheti. Ez alapvetően új helyzet, amihez - ha fenn akarjuk tartani a nyugdíjrendszert - alkalmazkodnunk kell - figyelmeztet a szakember.

Javaslat gyermeknevelési kiegészítő modulra

A fiatal családok gyermekvállalási döntéseit elősegítendő indokolt, hogy a kiskorú gyermeket nevelő biztosítottak nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége az általuk nevelt gyermekek számától függő mértékben csökkenjen oly módon, hogy például 3, de legalább 4 gyermek esetén a nyugdíjjárulék már 0 százalék legyen.

Az intézkedés a gyermekek után bevezetendő nyugdíjelem közvetlenebb születésösztönző párjául javasolható. A szakember javaslata a gyermeknevelési teljesítménynek természetbeni járulékként való elismerésére a nyugdíjösszegben "A" változatban: a már nyugdíjasok számára a legmagasabb életkorúakkal kezdve fokozatosan bevezetendő az általuk felnevelt gyermekek száma szerinti mértékű érdemi kiegészítő nyugdíjmodul.

"B" változatban: a bevezetés évében és azt követően megszülető gyermekek szülei és az ekkor 3 éven aluli gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők számára majd - aminek kezdete leghamarabb 25 év múlva várható - új nyugdíjmodulként érdemi kiegészítés járjon az általuk felnevelt gyermekek számával és a gyermekeik tanulása alatt a szülők által teljesített eltartás idejével arányosan.

A gyermekvállalási szándékokra közvetett hatásra számíthatunk azzal, ha a gyermek, a több gyermek vállalása már idős korban sem jár szegénységbe süllyedéssel. A kiszámíthatósághoz javasolható, hogy pontrendszerre történő áttérés után a biztosított éves járulékfizetési teljesítményét (a családi adó- és járulékkedvezmény idejét is beszámítva) az éves átlagbér utáni járulékhoz viszonyított pontértékkel ellátva mutassa - természetesen a biztosított által nevelt gyermekek utáni többletpontértéket is feltüntetve.

Morvayné Bajai Zsuzsanna szerint így a biztosított számára mindig nyomon követhető, hogy mekkora munkanyugdíjra és mekkora gyermeknevelési nyugdíjmodulra számíthat (ez önmagában is kihúzza a talajt a társadalombiztosítás megrendítésére leginkább alkalmas "nekünk már úgysem lesz nyugdíjunk" jellegű rémisztgetések alól).

Kép forrása: Shutterstock