A kormány, a jövő évi költségvetés mellékletében szereplő előrejelzései szerint idén már csak 9,689 millió magyar állampolgár lesz, aki itthon él. Közülük 6,29 millió főre becsülik a munkaképes korú lakosság arányát, és nekik kell a befizetéseikkel fedezni majd 1,991 millió nyugdíjas juttatását. Bár fontos célkitűzése a kormánynak, hogy demográfiai fordulatot idézzen elő politikájával, ezzel még valójában középtávon sem számolnak: jövőre már 20,6 százalék lesz a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a népességen belül, 2024-ben már 20,67 százalék. 

Ezzel párhuzamosan nő a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva. Idén még 31,66, jövőre 31,76 százalék, míg 2024-ben már 31,89 százalék lesz ez a mutató. A becslések alapján ez egészen 2027-ig nőhet, amikor is az azt megelőző évi 31,95 százalékról 31,88-ra esik vissza. Viszont ezt az arányjavulást is csak ideiglenesnek jósolja a kormány, 2032-ről 2033-ra ismét nő majd a nyugdíjasok aránya az aktív korú lakossághoz viszonyítva. 2040-ben már 35,22, majd 2050-ben 44,53 százalékra emelkedik.

Kapcsolódó

A 2072-ig szóló becslés alapján azt valószínűsítik, hogy akkor már 58,65 százalékos lesz a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a munkaképes korú népességhez viszonyítva.

A demográfiai fordulat elmarad

A demográfiai helyzetképet nehéz ez alapján megbecsülni, mert ez két darab egymással szembefordított ollóhoz hasonlatos: miközben sokan meghalnak, sokan születhetnek is. Végül egy egyensúlyi állapotba kellene kerülnie a születésszámoknak és a halálozásoknak, onnan pedig jöhetne a népességszám emelkedése. Viszont a költségvetésben szereplő jelenlegi prognózis alapján utóbbira egyáltalán nem számítanak: 2072-ig folyamatos az ország lakosságszámában a csökkenés: 2025-re már csak 9,613 milliós magyarországi népességet becsülnek, ami 2050-re 8,777 millióra csökkenhet, majd 2072-ben már csak 8,492 millió főt kalkulálnak.

A fent ismertetett arányszámok jól rávilágítanak, hogy miért is jelent majd kihívást a nyugdíjrendszer fenntartása. Itthon egy felosztó-kirovó rendszer működik, amelyben a nyugdíj nem egyéni számlákon gyűlik, hanem az aktív munkavállalók befizetett járulékainak összege fedezi a nyugdíjkifizetéseket. Lényegében így az aktív lakosság tartja el a nyugdíjasokat a járulékbefizetésekből. 

Minél kevesebb az aktív dolgozó, annál több járulékbefizetés kell egy egyéntől, hogy fedezze egy nyugdíjas megélhetését. Ha ez az arány nő, akkor vagy a költségvetés más forrásait kell átcsoportosítani a nyugdíjak kifizetéséhez, vagy a járulékokat kell emelni. Elképzelhető, hogy a technológiai fejlődés majd a hatékony termelési eszközök (automaták, robotok) adóztatásával találhat egyensúlyt, de ez még mindig a jövő nagy kérdése.

Látják a nyugdíjproblémát a kormányban

A kormány bele is írja a költségvetés mellékletébe, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet célja, hogy próbálja elérni a születésszám emelkedését és mellette próbálja javítani a gazdasági versenyképességet is. 

„A demográfiai program (családvédelmi akcióterv) következtében a teljes termékenység (a teljes termékenységi szint 2,1-re történő) emelkedése, ezzel a GDP növekedési ütem gyorsulása várható. A gazdaságvédelmi akcióterv és más kormányzati fejlesztési programok lehetővé teszik a magas növekedési ütem fenntartását, a bérfelzárkóztatási program révén pedig mind a GDP, mind a később megállapításra kerülő nyugdíjak markánsan emelkedhetnek, ez pedig hatással van az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulására” – írják a költségvetési tervezet hátterében.

Viszont egyelőre ebben nem túlzottan optimista a kabinet: a Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint az állami nyugdíjkiadások 2020-ban még csak 8,3 százalékát tették ki a GDP-nek, addigra ez 2030-ra visszaeshet 7,3 százalékra. De 2040-ben már 9,5 százalék lehet, majd 2050-ben 11,1, tíz évvel később 11,7 százalék lehet, 2070-re pedig 11,3 százalékon állapodhat meg. Mindez azt mutatja, hogy hosszú távon érdemi javulásra nem lehet számítani.

Bár a PM erre más magyarázatot ad, és ez alapján robotadó egyelőre nincs a tervek között, van helyette viszont gyorsuló béremelkedés, ami a járulékbefizetések révén magasabb járulékbefizetést feltételez.

„A nyugdíjkiadásoknál az előrejelzés a jelenlegi nyugdíjszabályokkal, azaz a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével, valamint a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelkedésével, továbbá a 13. havi nyugdíj bevezetésével számol, miközben az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből és a bérfelzárkóztatásból (a magasabb induló nyugdíjak révén) a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesülhetnek” – írja a pénzügyi tárca a magyarázatában.

Továbbnyílhat a nyugdíjolló, vannak javaslatok a rendszer átalakítására

A rendszer viszont a kormány jelenlegi struktúrára épülő tervei miatt még igazságtalanabbá válhat. Ahogy a Pénzügyminisztérium a magasabb bérek általi növelt járulékbefizetésekkel számol, úgy ez később visszaütne: aki nagyobb keresettel vonul nyugdíjba, nagyobb kifizetésre számíthat.

Miközben már most is fokozatosan nő az átlagbérek és az átlagnyugdíjak közötti távolság, így már a nyugdíjas és nyugdíjas között is hihetetlenül nagyok lettek a távolságok: akadnak, akik nagyon jelentős, millió forint fölötti nyugdíjjal rendelkeznek, 1 millió ember viszont 120 ezer forint alatti folyósításból kell, hogy megéljen, ami feszültségekhez vezet. 

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa ezért fenntarthatatlan is tartja a jelenlegi rendszert, és teljes reformot javasol. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületével közösen azt várnák el a kormánynál, hogy a nyugdíjemelésnél vegyék figyelembe a vegyes indexálást, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak rendezésére szolgáló keret –  ami jelenleg a költségvetésben úgy szerepel, hogy méltányossági nyugdíj-megállapítás, méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély, és 4-5 éve változatlan – a duplájára emelkedjen.

A Magyar Nemzeti Bank május végén adott ki az ország gazdaságának versenyképességét javító intézkedéscsomag-javaslatot, amelyben a nyugdíjkiadások egyensúlyát egy más megközelítéssel kezelnék. A jegybank szerint Magyarországon alacsony az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül továbbdolgozók száma, ennek pedig az egyik fő oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. A jegybank így 6 százalékkal növelné a korhatár utáni munka után járó nyugdíjbónuszt.

De a jegybank szerint az is segítene, ha a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kapcsolnák, míg a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát is javasolják.

Egyelőre viszont az látszik a költségvetési tervezetet kiegészítő dokumentumokból, hogy sem gyökeres demográfiai fordulattal nem számol az Orbán-kormány, ahogy a rendszerhez sem nyúlna hozzá.