A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Mindkét nyugellátás igénybe vehető a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) fenntartása mellett is. Fontos tudni, hogy az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest alacsonyabb életkor esetén nem - olvasható az adó.hu portálon.
Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele ( életkor és szolgálati idő ) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása. Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényben foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, célszerű megfontolni, hogy mikortól kérjük az ellátást. 2022-ben a korhatárt ebben az évben betöltötteken túl sok olyan személy is dönthet a nyugdíj igény benyújtása mellett, aki már a korábbi években betöltötte a nyugdíj korhatárát, de valamilyen ok miatt eddig nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását.
Ilyen ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal.
Ha mellette döntünk, több szolgálati idő már nem szerezhető
A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíj igénylés elhalasztása és a munka folytatása az előnyösebb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha pedig ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.
A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is, A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a „felső határ”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig 51 százaléka, a növekedés szolgálati idő évenként 2-2 százalék.
Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását.
Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó) további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.
Befolyásolhatja a döntést az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van minimum összege, -azaz az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályban meghatározott összegénél nem lehet kevesebb a nyugdíj összeg, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri-, az öregségi résznyugdíjnak azonban nincs.