Egyre többen látják azokat az erőfeszítéseket, amiket a kormány tesz - mondta Mikola István, Magyarország OECD nagykövete a gazdaságfejlesztési szervezet 9. magyar országtanulmányának bemutatóján.

Hozzátette: a közel egy évig készült dokumentumban benne van az ECB, az EU és az IMF véleménye is. A munka során sok kérdésben egyetértés született, a kiemelt prioritásokban visszaigazolódtak az átalakítások, ugyanakkor több olyan pont volt, ahol kemény kritikákat, nemzetközi példák alapján átalakítási javaslatokat, ajánlásokat fogalmaztak meg a jelentés készítői - fogalmazott Mikola. Aláhúzta: értékesnek, hasznosnak találjuk a tanulmány megállapításait, azokat használni fogjuk.

Kapcsolódó

Ezt kell tenni, hogy erősödjön a gazdaságpolitikai hitelességünk

Andrew Dean, az OECD országtanulmányokért felelős igazgatója elmondta: Magyarország nagy kihívásokkal néz szembe, amelyek közül több a világ és Európa gazdasági gyengeségeire, mások pedig a belső okokra vezethetők vissza, utóbbiakra a szervezet ajánlásokat fogalmazott meg, ahogyan a növekedés beindítására is. (Az OECD javaslatairól részletesen itt olvashat.) Hozzátette: elképzelhető, hogy 2012-ben 0,6 százalékkal csökken a GDP. A növekedés beindításához a gazdaságpolitikai hitelesség javítására, az EU/IMF-megállapodás megkötésére van szükség, továbbá fontos - ahogyan azt Magyarország is vállalta - az MNB függetlenségének megtartása, a Széll Kálmán Terv révén pedig a fiskális konszolidáció végrehajtása.

További intézkedésekre van szükség a költségvetés hosszútávú egyensúlyának biztosításához. A kormány eddig főleg a bevételi oldalra koncentrált, de fontos, hogy a közszférában helyi szinten csökkentsék a foglalkoztatást. Érdemes volna a vagyonadót és környezeti adókat bevezetni/emelni és javítani a beszedés hatékonyságán, a válság- és bankadókat pedig a tervek szerint kivezetni. Az alacsony jövedelműeknek adókedvezményt, a gyermekek után járó kedvezményt pedig jövedelemhez és nem a gyermekek számához kellene kötni.

Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára szerint a kínálati oldalt érintő lépések Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacát teremtik meg, a piaci igényekre fókuszáló felsőoktatási reformmal és a duális szakképzés bevezetésével együtt. Az államtitkár úgy vélte: Magyarország felzárkózik a legfejlettebb európai országokhoz, illetve legalább másfél-két éves előnyre tesz szert a dél-európai országokhoz viszonyítva, hiszen ott csak most kezdenek hozzá a munkaerőpiaci reformokhoz.

Kritikát kapott a végtörlesztés is, amely a jobb helyzetben lévő devizahiteleseket segítette, a bankokra pedig extra terheket rótt. Az OECD üdvözölte a bankokkal kötött kormányzati megállapodást, a bankadót kevésbé torzító adónemre kellene leváltani 2013-ban.

A devizaadósságra - mint Magyarország "bónuszproblémájára" - az elmúlt évtizedben nemigen figyeltek fel az elemzők, vélekedett Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára, aki egyetértett azzal az OECD-felvetéssel, hogy a probléma megoldásához háromoldalú (hitelfelvevő háztartások, bankok, állam) teher- és kockázatviselésére van szükség. A szervezet szorgalmazza továbbá azt is, hogy az adósok helyzetén könnyíteni hivatott segítség - szemben a bankszektor számára súlyos terhet jelentő végtörlesztéssel - a valóban rászoruló csoportokra fókuszáljón. Az államtitkár ennek kapcsán megjegyezte: ezt a feladatot a Nemzeti Eszközkezelő lakásvásárlásai teljesítik majd.

Az OECD megállapította: a banki különadó miatt a magyarországi bankokon van a legnagyobb teher a tagországok összehasonlításában, ráadásul a végtörlesztés is további terheket okozott. Ahhoz, hogy a hitelezés újraindulhasson, elegendő tőke, ahhoz pedig - részben - nyereséges működés szükséges. Hozzátették: a bankolás költségeinek is csökkennie kellene közép- és hosszútávon - a jelenlegi helyzetet egyebek mellett a visszafogott verseny és a magas bankváltási költségek magyarázzák.

A nyugdíjakat szja alá kellene vonni - a kormánynak nincs ilyen szándéka

A középtávú potenciális növekedési kilátásokról szólva Dean elmondta, az államadósság rendkívül érzékeny a külső változásokra - e kitettséget csökkenteni kellene. A hosszútávú fiskális fenntarthatóság valószínűleg romlott, a pénzügyi válság csökkentette a növekedési kilátásokat. A nyugdíjpénztárak államosítása rosszul hatott az egyensúlyra, miközben a nyugdíjjogosultságok korlátozása ezzel ellentétesen hatott. Erősíteni kellene a harmadik nyugdíjpillért, a nyugdíjakat pedig szja alá kellene vonni, a korai nyugdíjazást pedig vissza kellene szorítani.

A nyugdíjak adóztatása szakmailag vitatható kérdés, ám Magyarországon az Alkotmánybíróság döntése kizárja ezt a lépést - hangsúlyozta Cséfalvay, aki szerint ehhez a döntéshez ragaszkodnunk kell, a magyar kormánynak nincs szándékában a nyugdíjak megadóztatása. A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása kapcsán Cséfalvay megjegyezte: tarthatatlan állapot egy piacgazdaságban, hogy az állam mondja meg a polgároknak, hogy kötelező jelleggel egy magánpénztárba fizessenek. Hozzátette: az OECD- adatok is azt mutatták, hogy a pénztárak alacsony hatékonysággal működtek, a teljes nyugdíjrendszer minden évben jelentős deficitet mutatott, ami hozzájárult a magas adóssághoz. Abban viszont egyetértett Cséfalvay, hogy az önkéntes pénztárakat szabályozási eszközökkel erősíteni kell.

A kormány kitart az szja-rendszer és a gyes mellett

A kormány három fontos témára koncentrál az idén az NGM államtitkára szerint:
  • az IMF/EU-megállapodás megkötésére
  • önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ösztönzésére (Cséfalvay szerint ezzel lenne teljes a nyugdíjreform), valamint
  • a közösségi közlekedés átszervezésére.
Arra a kritikára, hogy a népességnövekedést nem támogatja a családtámogatási rendszer, Cséfalvay Zoltán azt válaszolta: nem is ez a cél, hanem azért vannak ezek a transzferek, mert a kormány fontosnak tartják a családok létét. Hozzátette: a gyes időtartamának csökkentésével és a gyermekszám priorizálására fókuszáló támogatási rendszerrel nem értenek egyet.

Cséfalvay arról is beszélt, hogy az adójóváírás és az szja-mentes alsó jövedelmi határ újbóli bevezetésére vonatkozó OECD-javaslat "picit szembe megy a magyar valósággal". Az államtitkár - összemosva a valódi és az ál-minimálbéreseket - elmondta: 1,2 millió ember van minimálbéren bejelentve, a két említett intézkedés ezt erősítené tovább, a kormány pedig kitart amellett, hogy a szürkezóna csökkentése érdekében minden forint után adót kell fizetni. Ami a regionális minimálbérre vonatkozó OECD-javaslatot illetik, Cséfalvay szerint ezzel lehetne erősíteni a szabad vállalkozási övezeteket.

Cséfalvay hangsúlyozta: a kormány tartja ígéretét és 2013 január 1-jétől kivezeti a válságadókat, a bankadót pedig megfelezi.

A továbbképzéseket kellene az államnak támogatni

Ami a munkaerőpiacot illeti, a munkanélküliségi ráta és a tartósan munka nélkül lévők aránya magas, a munkaerő-piaci intézmények hatékonysága viszont alacsony. Az OECD regionálisan differenciált minimálbér bevezetését támogatná, továbbá a közmunkaprogramok szerkezetváltását, az állami támogatást pedig a továbbképzésre kellene fordítani. A munkanélküli ellátás időtartamát megnövelné az OECD. Hosszabb távon fontos lesz az is, hogy korrigálják a minimálbér-emelését, a növekedése pedig ne haladja meg az inflációt.
Hosszabb távon az OECD-országok egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági rátájának emelésére van szükség, a fiatalok, idősek, gyermekszülési korban lévő nők, romák bevonásával, a változatosabb oktatási pályák, ipari tanuló programok (gyakorlati képzéssel), élethosszig tartó tanulás, az alacsonyan iskolázottak állami támogatású továbbképzésével.

Csökkenteni kellene a kisgyermekkel otthon tölthető időt, készpénzellátás helyett pedig a 3 év alattiak bölcsődei ellátására kellene költeni - javasolja az OECD.

A magyar lakosság egészségügyi helyzete gyenge, nem vág egybe sem a gazdaság fejlettségével, sem a rá költött összeggel. Megfelelő orvos- és nővér-javadalmazást, a fekvőbeteg-ellátásról a járóbeteg-ellátásra való forrásátcsoportosítást ajánl az OECD, továbbá hálapénz-ellenes határozott intézkedéseket javasol.