Magyarországon 2025 januárjában 2,4 millió  nyugdíjas élt, közöttük kétmillióan már  öregségi nyugdíjasok voltak. Sokan dolgoznak még a nyugdíj mellett is, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 65-69 éves korosztály 15 százaléka volt aktív 2024-ben. A munka, a magánélet, a család összehangolása minden korosztály számára fontos. A kisgyermeket nevelő szülők számára azért, hogy minél több időt lehessenek gyermekeikkel, a nagyszülők számára pedig azért, hogy az unokák életében aktívan részt vehessenek. 

Magyarországon a kisgyermeket nevelő családok 15 százaléka él többgenerációs háztartásban, Bulgáriában ez az arány 40 százalék körül van.

Az, hogy több generációs is együtt él ez Európában a közép-kelet-európai és balti országokra jellemző.

Lettországban, Romániában és Lengyelországban a gyermekek 20 százaléka él együtt a nagyszüleivel ez az arány, Szlovákiában, Litvániában 15 százalék, Szlovéniában, Észtországban és Portugáliában pedig 10 százalék körül van, olvasható a KSH Népesedési Hírlevelében. Ökrös Fruzsina a tanulmányában a nagyszülők szerepét vizsgálata meg a kisgyermeket nevelő családok életében.

Kapcsolódó

Az Európai Unió országaiban a legalább egy 15 éven aluli gyermeket nevelők 62 százaléka nem vesz igénybe semmilyen professzionális segítséget a gyermeknevelésben. Többségüknek nincs bébiszittere és nem viszi magánnapközibe sem kisgyermekét, főleg azért mert nincs erre pénze. 

A szülők fele úgy gondolja, hogy egyedül vagy partnerükkel el tudják látni ezeket a szülői feladatokat, így nincs szükség semmilyen gyermeknevelési szolgáltatás igénybevételére.

A szülők három százalékának a szolgáltatások elérhetőségével vagy kapacitásaival vannak problémái, és nyolc százalékuk pedig a szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket nevezte meg problémaként.

Mindezek mellett azonban 15 százalék azért nem vesz igénybe intézményesített gyermekfelügyeletet, mert valamilyen informális módon oldja meg a gyermekfelügyelettel kapcsolatos kihívásokat, ami sok család esetében a nagyszülői segítséget jelenti. 

A kutatás egyébként 2021 és 2022 között készült és hároméves gyermeket nevelő anyákat kérdeztek meg arról, hogy a nagyszülők mennyire vonódnak be a gyermeknevelésbe.

A kutatásban résztvevő hároméves gyermekek 96 százalékának van legalább egy életben lévő nagyszülője, míg 58 százalékuknak legalább egy dédszülője is van. A legalább egy nagyszülővel rendelkezők esetében meglehetősen intenzív kapcsolat figyelhető meg. A családok 93 százalékában a gyerekek havonta minimum egyszer találkoznak legalább az egyik nagyszülővel, ebből 31 százalékuk kettő, 22 százalékuk három, 24 százalékuk pedig négy nagyszülővel is havi szinten tartja a kapcsolatot.

A családok felének heti egy nap segítenek a nagyszülők

Az anyák 46 százaléka heti egy nap számíthat nagyszülőre. Ötödük hetente két nap, 9 százaléka pedig, heti három nap is számíthat a nagyikra. 

A családok egy tizedében jellemző, hogy heti öt napon a nagyszülők vigyáznak a gyerekre, ugyancsak 10 százalék esetében pedig a hét minden napján részt vesznek a gyermeknevelés támogatásában. 

A kutatás arra is rávilágít, hogy a stabilabb anyagi helyzetű családoknál a nagyszülők egyre kevésbé vesznek részt az unokák gondozásában. 

Az is kiderült, hogy a kisebb településekben élőknél gyakoribb a mindennapos nagyszülői segítség. A községekben élő kisgyermekes családok 14 százaléka szinte mindennap támaszkodhat a nagyszülőkre, ugyanez az arány a városok esetében 11 százalék, a nagyközségekben, a megyeszékhelyen, valamint a fővárosban élők esetében pedig 9 százalék. 

Ez alapján úgy tűnik, hogy a nagyszülők nemcsak időszakos segítséget nyújtanak a kisgyermekes családok számára, hanem sok esetben a gyermeknevelés folyamatos és aktív résztvevőivé is válnak

 – ezt erősítette meg Farkas András nyugdíjguru is az Econonomxnak. 

Hozzátette: a nagyszülők, még ha nyugdíjasként dolgoznak is, akkor is összehangolják feladataikat. Magyarországon 127 ezren vállalnak munkát nyugdíj mellett, és valamivel több mint húszezren tagjai a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeteknek. Jellemzően a nyugdíj mellett részmunkaidőben 4-6 órában dolgoznak a szépkorú munkavállalók. A nők esetében a 60-70 év között jellemző, hogy valaki nyugdíj mellett is dolgozik, a férfiak esetében pedig a 65-70 éves korosztályra, tette hozzá Farkas András.  

A férfiak negyede, a nők ötöde nyugdíj után is dolgozik

Magyarországon az 1950-1951-ben született férfiak körében még két évvel az előre hozott nyugdíjkorhatár után is 25 százalék körül van a foglalkoztatási ráta, a nők esetében pedig az 1952-1954 születettek esetében a 40 év szolgálati idő elérését követő ötödik évben is a nők 20 százaléka dolgozott, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság webináriumán. A népesség elöregedése és az időskori eltartottak arányának növekedése komoly kihívást jelent a társadalmak és a gazdaságok számára. Az OECD 2024-es nyugdíjjelentése rámutat, hogy Magyarországon is szükség lesz a nyugdíjrendszer módosítására azért, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. A megfelelő adóbevétel elérése és a társadalombiztosítási rendszerek terheinek csökkentése érdekében az unióban is a kormányok növelni akarják az idősek foglalkoztatási rátáját, amely az európai unióban jelenleg 72,5 százalék az 55–59 évesek körében és 44,7 százalék a 60–64 évesek körében, szemben a 25–54 évesek 80,5 százalékával. 

Anyagilag is besegítenek a nagyik

A nagyszülők közel fele jellemzően havonta egyszer vásárol ruhát és játékot az unokáik számára. Emellett az unokák 33 százalékának legalább heti rendszerességgel olvasnak mesét, vagy tanítgatják őket valamilyen formában.

A családok 41 százaléka ugyanakkor soha nem részesül pénzbeli segítségben a nagyszülőktől, 24 százaléknál pedig ez ritkábban fordul elő, mint három havonta, míg 17 százaléknál legalább havi rendszerességű anyagi támogatás jellemző. 

A nagymamák és nagypapák fele segít a háztartási munkákban. A közös programokon való részvétel sem elhanyagolható: az anyák negyede azt mondta, hogy a gyermek havonta legalább egyszer részt vesz a nagyszüleivel különböző programokon, míg 13 százalékuknál ez heti rendszerességgel is megtörténik.