Három fontos módosítási javaslatot adott be a nyugdíjtörvényhez Semjén Zsolt hétfőn: a jövőben egyszerűbb lehet a tartozások behajtása vagy végrehajtása a nyugdíjasokon, meghatározzák a tartásra kötelezett hozzátartozók körét, valamint utólag is csökkenthetők lesznek a rosszul megállapított nyugdíjak.

A gyakorlatban a legfontosabb módosítás az első, mely szerint a nyugdíjasnak rendelkezési joga kell legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják. A tervezet szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár illetményszámfejtését követően a tartozást azonnal levonhatja a jövedelemből. Végrehajtási ügyek miatt a jövőben a nyugdíjszervek új adatokat is kezelhetnek: az érintett adóazonosító jelét, vagy például annak apjának nevét is.

Ha a nyugdíjból nem, vagy csak hosszabb idő alatt térül meg a követelés, akkor a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére a nyugdíjas keresetéből is vonható a tartozás, ez esetben az államkincstár munkáltatóvá lép elő jogilag. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor jön a végrehajtó. Pontosabban már az adóhatóság. A Magyar Államkincstár adatszolgáltatási (bevallási) kötelezettséget teljesít az állami adóhatóság felé a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított járulékköteles ellátások után - írja a törvényről szóló cikkében azénpénzem.hu.

A tartásra kötelezést 2016 júliusában vezették be, de egyelőre nem indultak tömegesen perek. Most a módosító a nyugdíjtörvénybe foglalná a tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmát. Lényegében ez bárki lehet, akiről a bíróság ezt ítéletben kimondja, ha viszont nincs ítélet, akkor azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét. A portál emlékeztet, hogy ez jelenleg 71250 forint.

A harmadik megállapítás pedig az, hogy utólag is csökkenthetők az ellátások, ha valakinek először magasabb nyugdíjat állapítottak meg valamilyen tévedésből. Most már ezt hivatalból megteheti a nyugdíjbiztosítási szerv. Egy kivétel lesz: a még 2011-ben az uniós jogot sértő szabályozásra visszavezethető okból nyugalmazott bírák és ügyészek választhatnak, hogy a korai nyugdíjazásukkor megállapított, vagy a későbbi munkájuk után kiszámolt nyugdíjat választják.