A javaslat alapján 50 ezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimumot. Az indoklás szerint "a kormány, azon ígérete ellenére, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, az öregségi nyugdíjminimumot rendre kihagyta az éves inflációkövető nyugdíjemelésekből. 2008 óta változatlanul 28 500 forint az összege, miközben ez idő alatt értékének több mint negyedét elveszítette" - olvasható a portálon.
Az emelés önmagában legfeljebb 1,5 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen, ha azt feltételezzük, hogy az a 71 ezer 50 ezer forintnál kevesebb juttatásban részesülő nyugdíjas az öregségi nyugdíjminimumot kapja. A javaslat azonban ennél jóval nagyobb költségvonzattal járhatna, mivel számos egyéb juttatást kötnek a nyugdíjminimum összegéhez:
Például az anyasági támogatás az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ikergyermek esetén 300 százaléka. A GYES a nyugdíjminimum 100 százaléka (2, 3, 4 stb. ikergyermek esetén 200, 300, 400 százalék). A gyermeknevelési támogatás (GYET) a nyugdíjminimum 100 százaléka. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás az öregségi nyugdíj 80 százaléka.
Ha önmagában csak a jövedelempótló támogatásokat nézzük (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás és időskorúak járadéka), a nyugdíjminimum emelése több tízmilliárdos pluszkiadást generálna a költségvetésnek.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban tavaly 99 783-an részesültek Magyarországon, 19 615-en kaptak EGYT-t és 6596-an voltak jogosultak az időskorúak járadékára. A KSH adatai szerint ezekre a támogatásokra összesen 35,8 milliárd forintot költöttek el, ami közel 63 milliárdra növekedhetne a nyugdíjminimum 75 százalékos emelése révén. A KSH adatai szerint idén májusban (frissebb adat még nincs) anyasági támogatásban, GYES-ben és GYET-ben összesen mintegy kétszázezer kismama részesül - írta az Mfor.
Kép forrása: Shutterstock.