A portál egyik olvasóját állítólag a nyugdíjfolyósítónál beszélték rá tavalyelőtt arra, hogy decemberben sietve menjen nyugdíjba, mert "jövőre már sokkal kedvezőtlenebbek lesznek a szabályok". Sajnos, csak később érdeklődött nálunk, mi lenne (lett volna) számára a jó. Amellett, hogy a nyugdíjazás terén nem léptek életbe kedvezőtlenebb előírások, a rosszul megválasztott időponttal az asszony jelentős összeget is bukott. A számára 2017 végén megállapított nyugdíj 143,6 ezer forintot tett ki, ami ha egyetlen hónapot várt volna még, akkor 162 ezer fölé emelkedik.
A nyugdíj megállapítása ugyanis a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.
Az utóbbi öt év alatt 41,3 százalékkal nagyobb értékben számítják be a nyugdíjakhoz a korábbi évek keresetét (ennyivel emelkedtek a valorizációs szorzószámok) - számolta ki az Azénpénzem.hu. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kapnak többet a frissnyugdíjasok, miközben a régebben nyugállományba vonultak járandósága közben csak a hivatalosan meghatározott inflációval (öt év alatt összesen 14,8 százalékkal) nőtt. Durván nyílik tehát az olló a friss és a régebbi nyugdíjasok között. (Ha még a korábban érvényes úgynevezett svájci indexálás lenne, akkor a nyugdíjemelés fele-fele részben függene a bérek és az árak alakulásától.)
Ha valakinek tehát a korábbi években keresett összeg alapján 2015-ben járt volna az előbbi példában szereplő 143,6 ezer forintos nyugdíj, az idén akkor is majdnem 203 ezret kapna, ha az eltelt években egyetlen napot sem dolgozott. Amennyiben a korábbi évek átlagát keresve ráhúzott volna még 3 évet (a nő 40 év szolgálati idő után ment nyugdíjba), akkor a 2019-ben megállapított a nyugdíja 218 ezer forint fölé emelkedett volna.
Amit fontos nyugdíj előtt tudni
A nyugdíjba vonulásukat tervezőknek mindenképpen fontos tisztában lenniük ezekkel a szabályokkal, és - legalábbis amíg a mostani erőltetett bérfelzárkóztatási ütem tart - a lehető legkésőbbre halasztani (persze amennyiben ezt élethelyzetük megengedi) az aktív időszak lezárását. Sok az esélye, hogy 2020-ban is akár 10 százalék feletti is lehet majd a nettó átlagkereset növekedése. Részben a bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos emelésnek, részben a cafeteria "béresítésének" következtében.
Célszerű mindenkinek magának figyelnie arra, hogy mikorra esik az ő évfordulója. Vagyis: melyik az a nap, amelyet követően bezsebelheti a szolgálati idő növekedése miatti 2 százalékos pluszt. A meglehetősen leterhelt ügyintézők ugyanis általában nem hívják fel ilyesmire a figyelmet. Olyan eset is volt, amikor 3 nap miatt kapott valaki majdnem 10 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat.