Hosszú eljárások sorozata után kezdeményezett vizsgálatot az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, miután a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága több szabály ellen is vétett, és nem adott megfelelő tájékoztatást annak a panaszosnak, aki még 2017 októberében özvegyi nyugellátás iránt igényt terjesztett elő néhai párja halála után.

A Pécsi Járási Hivatal a kérelmet elutasította, a jogorvoslat felhasználását követően pedig a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. 2018 augusztusában a panaszos ismételten előterjesztette az özvegyi nyugdíj elbírálása iránti igényét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újabb kérelem alapján indult eljárást megszüntette. A végzéssel szemben a panaszos keresetet terjesztett elő, amelynek következtében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.

Kapcsolódó

Majd a roma személy hiába kért tájékoztatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, onnan nem kapott érdemi választ, hol tart az eljárása. Ez 2019. májusában volt, a döntés végül 2020 áprilisában született meg, amelyben ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapítottak meg a panaszos részére. A panaszos ekkor fordult az ombudsmani hivatalhoz, mert szerint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megsértette az egyszerűség és az együttműködés elvének érvényesülését. Ezt pedig az alapjogok biztosa és helyettese meg is állapította: arra jutottak, hogy a kérelmező és meghatalmazottja sem kaptak olyan érdemi tájékoztatást az ügyükben zajló eljárás menetéről, a megtett intézkedésekről, amely ténylegesen elősegítette volna annak áttekintését, illetve az elhúzódó eljárás okainak megértését. A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a 2019-ben beérkezett adatokat nem kellett volna 2020-ban ismételten bekérnie a Tolna Megyei Kormányhivataltól, másrészt pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy korábban kellett volna intézkednie a Baranya Megyei Kormányhivatal ismételt megkeresése és további tanúk meghallgatása érdekében.

A vizsgálat megállapította, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyosan megsértette a hatóságok közötti együttműködés elvét, valamint az ügyféllel, illetve az érintett szervekkel szembeni jóhiszeműség követelményét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai a panaszos ügyében nem tartották be az Ákr.-ben előírt határidőt, azt jelentősen túllépték, az elhúzódó eljárás a jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett - írja határozatában Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amely arra a következtetésre is jutott, hogy a panaszost nem a származása miatt érte sérelem.

Hogy ilyen máskor ne fordulhasson elő az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, valamint az előírt ügyintézési határidők betartására. Az ügyben ezen túlmenően más intézkedést nem láttak szükségesnek.