Minden évben változik Magyarországon a nyugdíjkorhatár, így idén sincs ez másként. Az idei küszöbértékeket a Profitline összesítette a társadalombiztosítási szabályok alapján.
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, vagyis a nők 40 kedvezménnyel lehet korábban nyugállományba vonulni.
De nőnek a nyugdíjkülönbségek is: ugyanannyi ledolgozott esztendő és hasonló bér mellett is akár másfélszer több nyugdíjat is kaphat, aki idén megy nyugdíjba, mint az, aki a korábbi években tette ezt meg - írta meg a Blikk, amely felhívja a figyelmet, hogy a reálbérek emelkedésétől függ a valorizációs érték nagysága is, amit a nyugdíj kiszámításakor használnak.
Így ha ez az összeg magas, a vele kiszámolt nyugdíj is több lesz, mégpedig egyik évről a másikra. Idén ez az érték 9,7 százalék.
"Nem a kompenzáció, hanem a nyugdíjrendszer átalakítása jelentene megoldást, például a nyugdíjplafon bevezetése, azaz, hogy egy bizonyos összegű járulék fölött már ne lehessen többet befizetni. Így a nyugdíjak közötti hatalmas különbségek is megszűnnének” - kommentálta ezt Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint most nem várható el, hogy a kevesebb járulékot fizető személy, még ha hasonló pozícióban is volt egykor, több pénzt kapjon, mint az, aki több járulékot fizetett.