Bár a zöld növekedés támogatása fontos a kormánynak például az energiastratégia és az új Széchenyi terv szerint, a hazai szakmai közvélemény nem minden esetben elégedett az előrehaladással - kezdte Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatásközpont vezetője a Megújuló áramtermelési lehetőségek és korlátok régiónkban című tanulmány bemutatását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). A REKK és a The University of Cambridge Programme for Sustainability Leadership (CPSL) közös projektje Magyarországban, Csehországban, Bulgáriában és Romániában vizsgálta, elsősorban a nem háztartási méretű megújuló energiaforrások helyzetét.

A térségben érzékelhető villamosenergia-kereslet növekedés várható a következő években, amit az erőművek leselejtezési igénye is erősít. Mindez nagy lehetőséget jelent a megújuló energiaforrások számára, azonban éles versenyben állnak a nukleáris és a magas karbonintenzitású fosszilis projektekkel; még támogatóbb energiapolitikára van szüksége a zöldenergiának. A csökkenő technológiai költségek, a piacösszekapcsolási folyamat (cseh-szlovák-magyar-román villamosenergia piac) elindulása támogatást ad a megújulóknak, de továbbra is akadály, hogy a hálózatfejlesztés terén kevés a fejlemény. Konfliktus érzékelhető ugyanakkor a megújulók megjelenése és a többségi állami tulajdonú domináns cégek relációjában, mivel az utóbbiak zömmel fosszilis-nukleáris portfolióval rendelkeznek.

Külső kényszer?

A politikai környezet, illetve hozzáállás a térségben gyakran egyfajta külső kényszerként kezeli az Európai Uniós célokat, a megújulók támogatását csak e célszámok eléréséig támogathatónak tartva. Kivételt Csehország jelent, jelentett, mivel az ott bevezetett transzparens fotovoltaikus (napenergiás) támogatási rendszer komoly kapacitásbővülést eredményezett. 2010-ben Csehországban az összes üzleti befektetés 20 százaléka fotovoltaikus projektekbe ment, de Bulgáriában és Romániában is nagy az érdeklődés, sőt túlkereslet mutatkozik. (A nem kellően fenntartható szabályozási rendszer, valamint az árérzékenység miatt azonban Prága utólagos szabálymódosításra kényszerült.) A megújuló alapú áramtermelés nem csak klímapolitikai, de gazdaságfejlesztési, ellátásbiztonsági szempontból is előnyöket hordoz hosszú távon, azonban a jelek szerint ez nem teljesen jutott el a döntéshozókhoz - fogalmazott Kaderják. Magyarország külkereskedelmi egyenlegét 3-4 százalékkal is ronthatja az olajár változása, ez a hatás is mérsékelhető lenne megújulókkal.

A megújuló energiaforrásokat, illetve az ilyen befektetéseket körülvevő pénzügyi környezetet magas tőkeköltség jellemzi a régiós államokban, OECD-szintű megtérülés - a fejlődő világot jellemző kockázat mellett; emellett a kormányzati támogatások, finanszírozási lehetőségek is szűkösek. A térségben egyelőre nem jellemző, de kiszámítható szabályozási környezet mellett a nyugdíj- és egyéb befektetési alapok is fantáziát látnak az energetikába való befektetésben - ahogyan ezt nyugati példák mutatják. Például a fotovoltaikus, háztartási méretű kapacitásokba való befektetés a középosztály megtakarítási opciójaként is felfogható lenne. Olaszországban ezt az elvet követve telepítettek az elmúlt évtizedben a Paksi Atomerőmű hatszorosának megfelelő kapacitásokat.

A várakozások szerint 2020-ig a térségben elsősorban időjárás függő fejlesztések valósulhatnak meg (nap-, szélenergia), így a rendszerirányítás fejlesztése, a piacok összekapcsolása, a közös tartalékok - vagyis a regionalitás szerepe fokozódik. A jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a hálózatintegráció fejlesztésére, a nemzeti árampiacok összekapcsolása sokat segíthet a tárolási, tartalékolási kapacitások, valamint a komplementer lehetőségek jobb kiaknázása érdekében (a cseh, a szlovák, a magyar és  a román hálózatok integrációja már folyamatban van). Fontos lenne a megújuló áramtermelési eredetigazolás harmonizálása is - tette hozzá.

Metárra várva

Magyarországgal kapcsolatban a legkomolyabb korlátot a tanulmány szerint az jelenti, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mikor és milyen lesz az új megújulóenergia-támogatási rendszer (a legutóbbi információk szerint 2013 eleje-közepe táján valószínű a metár megjelenése). Jelentős akadály emelkedik a hálózati csatlakozás és engedélyezés területén is: a hálózatüzemeltető nincs ösztönözve arra, hogy minél több megújuló termelő csatlakozzon, sőt. Gátolja az előbbre jutást az engedélyezési eljárás bonyolultsága és magas költségszintje, ami a teljes költségnek akár 1,5 százalékára is rúghat. A tanulmány főbb javaslatai: a metár megalkotása, az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítése és olcsóbbá tétele, a kisebb decentralizált projekteket ösztönző szabályozás kialakítása, az ellenösztönzők megszüntetése, a képzési és a k+f aktivitás fokozása.

Külföldi példák alapján elmondható, hogy a nem kellő körültekintéssel kidolgozott támogatási rendszer nemkívánatos beruházási ciklushoz vezet, egyebek mellett "felrobbantja" a támogatási keretet és óriási túlkeresletet generál. Jelenleg globálisan is a kísérletezés a jellemző, de lehetséges okos támogatási rendszert kialakítani a technológiai tanulási görbék és az ártámogatás változásának alapos kidolgozásával. Az engedélyezést illetően már a moldovai (idő- és költségkorlát meghatározása az eljárásokra), vagy grúziai (hatóságok számának csökkentése) példából is tanulhatunk, és már a metár meghirdetése előtt javíthatunk a helyzeten, nem beszélve a nyugat-európai országok egyablakos megoldásairól. A tanulmány azt a kérdést is megvizsgálta, hogy vajon az ártámogatások nagysága, vagy a szabályozási környezet transzparenciája esik-e nagyobb súllyal a latba a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházási döntéseknél. Az eredmény azt mutatta, hogy a beépített kapacitás nem annyira az anyagi feltételektől, sokkal inkább a szabályozás átláthatóságával korrelált.

Ez ügyben - vagyis a kiszámítható, egyszerű szabályozási környezetet illetően még sajnos nem állunk túl jól. Csak ebben a parlamenti ciklusban 22 alkalommal változtak az energetikai tárgyú törvények Magyarországon - mondta Jamniczky Zsolt, az E.On Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a minisztériumban tartott tájékoztatón.

Nem annyira az engedélyezési eljárás összetettségével van a baj, hanem sokkal inkább maga a szabályozás barátságtalan, mivel azt nagyrészt a nukleáris és fosszilis lobbi írja, írta - fogalmazott Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.