Mint ismert a Orbán-kormány 2010 decemberében döntött arról, hogy gyakorlatilag felszámolja a magánpénztári rendszert oly módon, hogy a tagok számára felajánlotta a visszalépést az állami rendszerbe - hozzátéve, hogy a maradók a jövőben nem kapják meg az állami pillérből járó nyugdíjukat annak ellenére sem, hogy a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is fizetik az állami nyugdíjalapba. A visszautasíthatatlan ajánlatnak a hárommillió pénztártagból csak mintegy 97 ezren tudtak ellenállni - e hatalmas tömeg visszalépéshez mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon mozgása társult.

A vagyon nagyobb része állampapírokba feküdt, ezeket az állam bevonta így csökkentve az államadósságot. Az alap beszámolója szerint ily módon az államadósságot több mint 1400 milliárddal csökkentette - derül ki az alap beszámolójából, amelyet a kormány csütörtökön nyújtott be a parlamentnek.

A magánnyugdíjpénztáraktól, valamint a Pénztárak Garancia Alapjától átvett államkötvények és diszkontkincstárjegyek bevonása összesen 1354 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot. További 53 milliárd forinttal csökkent az államadósság a Magyar Nemzeti Banktól az Alaphoz eszközcserével - jelzáloglevelek ellenében - átkerült államkötvények bevonásával. Így összesen 1407 milliárd forinttal csökkentette az Alap az államadósságot.

Nem reklámozzák a bukást

A magánnyugdíjpénztárak azonban nem csak állampapírokat, hanem külföldi és belföldi részvényeket, jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket adtak át az államnak - ezeken az eszközökön már bukott az állam. A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM-ÁKK páros nem tudott alkalmazkodni a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon kezelése során - ez olvasható a a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap most nyilvánosságra hozott beszámolójában. Az "Alap 2011-ben 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt adott el az ügyleteken elért összbevétele 589,2 milliárd forint volt", vagyis 18,4 milliárd forintot bukott az állam az átértékelődési veszteség miatt, ám a jelentés ezt sehol nem reklámozza. A jelentés ugyanakkor azt elismeri hogy  "az Alap a magánnyugdíjpénztárak vagyonának több mint 90 százalékával együtt jelentős - a portfolióval összefüggő - piaci kockázat (árfolyam, deviza árfolyam, likviditási, jogi) is átvételre került, amelyeknek fedezésére a gyorsan romló piaci körülmények között nem volt lehetőség."

Amennyiben az eladásokra nem került volna sor,  úgy az alap nem tudta volna teljesíteni a költségvetési befizetéseit, ezért vállalta fel az NGM, az ÁKK és a Országos Nyugdíjbiztostási Főigazgatóság vezetőiből álló alapkezelő a veszteséges értékesítést. A veszteséget ellensúlyozza, hogy eközben a befektetett eszközökön 23 milliárdos kamatbevételt realizált az alap - igaz ez veszteség nélkül is teljesült volna.

Mi a tanulság?

Az NGM levonta a következtetéseket: 2012-ben újra megnyitotta a visszalépés lehetőségét a maradék 100 ezer magánpénztári tag számára - ám a pénztáraknak a vagyont immár csakis készpénzben és állapapírban lehet átadni, elkerülendő a további veszteségeket.

Az alap 2011-ben összesen 459 milliárd forint befizetést teljesített az államháztartás központi alrendszerébe, ebből 363,4 milliárd forintot a Nyugdíjbiztosítási Alap részére és 95,6 milliárd forintot központi költségvetés meghatározott előirányzata javára.