A 2012-es költségvetés első módosításáról szavaz ma a parlament. Igaz, szemben a tavalyi márciusi zárolásokkal, csak technikai módosításokról döntenek. A javaslat eredetileg a bérkompenzációhoz szükséges támogatások felszabadításáról szólt: a kormány arra tett javaslatot, hogy a közszférában dolgozók adójóváírásának megszüntetése miatt bekövetkezett bércsökkenés ellentételezésére félretett 21 milliárd forintot átcsoportosítsák a munkaerő-piaci alapba.

Így a pénzt már nem csak közszférában pórul járók segítésére használhatnák fel, hanem a versenyszféra munkaadói is pályázhatnának. A cégek ezzel a pénzügyi mankóval teljesíthetnék a kormány által elvárt öt százalékos béremelést. A vita közben kiegészült a javaslat több apró módosítással - így például azzal, hogy a Költségvetési Tanács elnöke a jövőben ne társadalmi munkaként lássa el feladatait, hanem tisztes díjazásért dolgozzon. Így - amint arról beszámoltunk - a posztot januárban átvevő Kovács Árpád juttatásaira és "kapcsolódó kiadásai" évi 43,1 millió forintot különítenek el.

Börtönbővítés, feltételekkel

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hétvégén még két javaslattal bővítette a módosítandók sorát: az egyik szerint bár nagy igény van az új börtönök létesítésére, ám ez nem mehet a hiánynövekedés terhére. Ezért mától a 2012-es költségvetési törvény kimondja, hogy a BM csak akkor kezdhet börtönépítésbe, -bővítésbe, ha a fedezetül szánt más ingatlanok eladásából már befolyt a pénz. Az idei költségvetési törvény módosító javaslatának zárószavazás előtti módosító indítványaként megjelent szöveg szerint a Belügyminisztérium két vendégházának több mint 2 milliárd forintos induló árából végül befolyó pénzből a szirmabesnyői börtön 500 férőhellyel, az állampusztai börtön solti telephelye pedig 250 férőhellyel bővül. A csődbe ment Esztergom ügyében is módosítanak egy paragrafust, amely város által fizetendő adók és járulékok befizetésének ütemezését változtatja meg.

Továbbra is adómentes a reálhozam

A parlament ma szavaz az államháztartási törvény - önkormányzati gazdálkodást érintő - módosításairól is. A kormánytöbbsége ebbe a viszonylag keveseket érintő jogszabályba csempészte bele a maradék magán-nyugdíjpénztári tagok adómentességét lehetővé tevő törvénymódosítást is. Pontosabban a személyi jövedelemadózásról szóló törvény ugyanúgy közteher-mentessé teszi a reálhozam kifizetését, mint a tavalyi nagy kiléptetési hullámban távozó millióknak.

Mint ismert, a mintegy 3 millió magánpénztártagból mindössze 100 ezeren maradtak utolsó mohikánokként a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, miután a kormány tavaly olyan módosítást nyújtott be a parlamentnek, amelynek értelmében a pénztárakban maradók a jövőben nem kapnak állami nyugdíjat. (Ezzel a pénztártagok nyugdíjvárományának mintegy kétharmadát nullázták le.) Az ettől való félelem azonnali kilépési hullámot indított el. Azóta kormány módosított az amúgy vaskosan alkotmány- (azaz 1949 évi XX. törvény) ellenes törvényen és maradóknak is jár az állami pillérbe teljesített befizetéseik után a nyugdíj.