Kevesebb taggal és a tavalyinál kisebb tagdíjbevétellel kezdték az idei évet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint
március végén már csak 1 millió 84 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag volt, csaknem 20 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Ennek az egyik oka az lehet, hogy az idei első negyedévben szokatlanul sokan léptek ki a pénztárakból, csaknem 6600-an, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az idő előtti távozásokban a Bank360 szerint szerepet játszhatott az is, hogy az év eleji értesítésekben gyászos hozamadatok szerepeltek.
Rosszul döntött, aki lemondott az öngondoskodásról
Az öngondoskodásról emiatt lemondók azonban valószínűleg rosszul döntöttek, hiszen a pénztárak az első negyedévben már elég sokat ledolgoztak a tavaly felhalmozott mintegy 117,4 milliárd forintos árfolyamveszteségből.
Az első három hónapban a befektetéseken csaknem 37 milliárd forint nyereséget termeltek, jóformán minden portfólió pluszban zárt. Ráadásul azóta tovább javult a helyzet, a nyugdíjalapok árfolyama még jobban emelkedett.
A megmaradt tagság lelkesedése sem tért vissza azonban igazán.
A munkáltatói befizetések ugyan 12,5 százalékkal nőttek több mint 8,5 milliárd forintra, de a tagok csupán 1,7 százalékkal fizettek be több tagdíjat, ez 27,9 milliárd forintot jelent.
Érdemi növekedés annak ellenére sem történt, hogy több pénztárnál is tagdíjemeléssel kezdődött az esztendő. A befolyt tagdíjak emelkedésének üteme mindenesetre jócskán elmaradt az inflációtól, ami tavaly átlagosan 14,5 százalékos volt. Ráadásul befizetések összege nem érte el a kifizetésekét, amelyek az első negyedévben megközelítették a 42,7 milliárd forintot.
Cselekedjen, ha pénztártag és szeretne egy kis potyapénzt
Nagy összegekre, több milliárd forintnyi adó-visszatérítésre lehetnek jogosultak az OTP Egészségpénztár tagjai, viszont csak néhány napjuk maradt nyilatkozni. Bővebben>>>Nőttek a tartalékok, pozitívan alakult a hozam
Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói ennek ellenére nőttek, hiszen a hozamok kedvezően alakultak. 2023 március végén 1 636 milliárd forint volt a fedezeti tartalékokban, több mint tavaly év végén,
az egy tagra eső átlagos egyenleg is ismét meghaladta az 1,5 millió forintot, amire utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt volt példa.
A kedvező hozam a működést is stabilizálja. A pénztárak ugyanis a frissen befolyó tagdíjakból tudnak elsősorban a működésükre forrásokat elvonni, csakhogy a tagok mintegy 40 százaléka nem fizet tagdíjat.
Az ő számláikról viszont csak a pozitív hozam terhére vonhatnak le a működésük finanszírozására pénzt a nyugdíjkasszák. 2022-ben pozitív hozam nem nagyon fordult elő, ezért ez az elvonás mindössze 149 millió forint volt, a töredéke a normál években szokásos egymilliárd forint körüli összegnek. Az idei első negyedévben viszont ismét megnyílt ez a lehetőség, 392 millió forintot tudtak a nem fizető tagoktól levonni a pénztárak.
A tagdíjfizetők finanszírozzák a nem fizetők számlakezelését
Annak érdekében, hogy a pénztárak működése hosszabb távon is stabil lehessen, és ne a tagdíjfizetők finanszírozzák a nem fizető tagság számláinak kezelését, a jövőben a levonások rendszere megváltozhat.
A veszteséges években le nem vont költségeket a későbbi évek pozitív hozamából is levonhatják majd a pénztárak egy törvénytervezet szerint. Az ilyen levonások ugyanis a jelek szerint komoly mértékben hozzájárulnak a pénztárak működéséhez.
Az idén az első negyedévben tavalyhoz képest csaknem 28 százalékkal nőttek a kasszák kiadásai, hiszen a magas infláció miatt emelni kellett a béreket, és a többi költség is megugrott. A bevételek még a nem fizető tagoktól történt elvonások ellenére sem fedezték teljesen a kiadásokat, működési szinten szerény, 4 millió forintos veszteséggel zárt a szektor.
A magánnyugdíjpénztárak tagjai megbízhatóbbak
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is lassan csökken, már alig éri el az 52 ezret, ami valószínűleg nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2011-ben nagyrészt államosított intézmények megmaradó tagjai közül egyre többen mennek nyugdíjba. Ezt jelzi, hogy a tb-be visszautalt összeg is minden negyedévben 1 milliárd forint körül van, és általában akkor történnek ilyen visszautalások, ha egy tag nyugdíjba vonul, hiszen a visszalépés a feltétele annak, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kaphasson.
A megmaradt tagok fegyelmezetten fizetnek, amire szükség is van, hiszen a pénztárak fennmaradásához elengedhetetlen a 70 százalék feletti tagdíjfizetési arány.
Az első negyedévben 442 millió forint folyt be az intézményekhez, ebből 182 millió forintnyi tagdíjat írtak jóvá, a befizetések nagyobbik hányada működési támogatás lehetett. Összesen 230 millió forint működési bevételre tettek szert a magánnyugdíjpénztárak az első három hónapban, és 61 millió forintos nyereséggel zárták a negyedévet.
A hozamok is jól alakultak, a befektetéseken 5,6 milliárd forintnyi nyereség keletkezett, ezzel több mint a negyedét ledolgozták a tavalyi veszteségeiknek. Az egy pénztártagra jutó átlagos portfólió nagysága ismét megközelítette az 5 millió forintot.