Nyugdíjra nem marad pénz

A lakosság mind nagyobb része van ma már tisztában azzal, hogy gondoskodnia kellene hosszú távú anyagi biztonságáról, nyugdíjáról. A jelenlegi válságban azonban sokak anyagi lehetőségei erősen beszűkültek, bizonytalanabbnak érzik a jövőt, másrész pedig csak a napi életük finanszírozására elegendő pénz áll rendelkezésükre - mondja Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Juhos András, az UNIQA Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja egy felmérést idéz ezzel kapcsolatban: Magyarországon az emberek 80 százaléka nem tud öt évnél távolabbi időtávban gondolkodni megtakarításai terén, márpedig - hívja fel a figyelmet a szakember - a nyugdíjcélú megtakarítások létjogosultsága 20-30 év távlatban van. Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese szerint a hosszú távú elköteleződést az is blokkolja, hogy az elmúlt évek történései kapcsán a bizalom is megrendült valamennyire a különféle intézményrendszerekben. Ezen felül - teszi hozzá - az is igaz, hogy sokszor az sem világos az ügyfeleknek, hogy ezek között az intézmények között mi a különbség - nagyon sokszor összemosódnak például a tudatukban a biztosítók nyugdíjcélú termékei és a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, amelyek viszont teljességgel eltérő elvek alapján működnek.

Más, komolyabb baj is van - teszi mindehhez hozzá Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója: Szerinte ugyanis a nagy "felébredés" ellenére a kutatások még mindig azt bizonyítják, hogy minden korosztályban még mindiog többségben vannak azok, akik továbbra is azt gondolják, hogy az állam kötelessége gondoskodni a nyugdíjas éveikről - s ezt el is várják az államtól.

Bárdos Tamás, a Signal életbiztosítási főosztályvezetője szerint ez a hozzáállás rendszerint későn, csak akkor változik, amikor már közeledik a nyugdíjbavonulás és az emberek szembesülnek a rút valósággal. A nyugdíj előtt 5-10 évvel ugyanakkor már csak vállalhatatlanul nagy összegekkel lehet a nyugdíjrést betömni, a kísérlet rendszerint teljes kudarcra van ítélve. A biztosítók felelőssége is ekként, hogy felhívják az emberek figyelmét arra az alapvető összefüggésre, hogy minél hosszabb távú egy megtakarítás, azaz minél hamarabb kezd el valaki például a nyugdíjas évek biztonságáról gondoskodni, annál kisebb összeget kell rendszeresen félretennie.

Azzal ma már szinte minden piaci szereplő egyetért, hogy a mentalitás megváltoztatása nem lesz éppen könnyű. A korábbi bizakodás, mely szerint az egykulcsos adó bevezetése után a polgárok növelni fogják öngondoskodási célú megtakarításaikat, hiú reménynek bizonyult: az adóváltoztatások kedvező hatását a megtakarítási piacról elszippantotta a devizahitelek törlesztése, illetve a végtörlesztés, vagy csak az történik, hogy a családok felélik a megmaradt pénzt - emlékeztet Kótiné Somfai Ágnes, az ING Biztosító marketing és kommunikációs igazgatója. Külön gondot jelent az is - teszik hozzá mindehhez az Aegon szakértői -, hogy még azon családoknál is, ahol marad pénz és van igény valamilyen megtakarításra, a nyugdíjcélt számos, az életpálya alapján prioritást élvező, előre tervezhető kiadás előzi meg - a gyermekes családok esetében a gyerek iskoláztatása, lakáshoz juttatásának biztosítása számít első számú feladatnak. Ezen túl a családi kassza már a legtöbb helyen nem teszi lehetővé, hogy további megtakarítások képződjenek a visszavonulás idejének anyagi biztonságára.