Varga Mihály a hvg.hu azon értesülésére reagálva, amely szerint úgy hozzák létre az egyéni nyugdíjszámlákat, hogy a számlákra csak az idén januártól befizetett összegeket vezetik rá, kifejtette: a rendszer még fejlesztés alatt van, még nincs végleges döntés. A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni - fűzte hozzá, de úgy vélekedett, hogy nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szakmai vita még nincs lezárva, mindenki elmondhatja az álláspontját.

Nyugdíjügyek salátába rejtve

A hvg.hu vasárnap arról számolt be, hogy hétfőn zárószavaznak a kormány legújabb egészségügyi salátatörvényéről. Az ezekhez benyújtott módosítókba bekerült néhány fontos nyugdíjszabály módosítása is.

Egy részük szerint - az egészségügyi bizottság javaslatára - jövedelem-kiegészítésre lesznek jogosultak a nyugdíjukról lemondani kényszerülő, idős koruk ellenére tovább dolgozó orvosok, asszisztensek és ápolók. A kiegészítés e szerint nem lehet több, mint a felfüggesztett nyugdíj, a munkáltatók pedig külön forrást kapnak erre a célra.

Szélesebb kört érint - és erre utalt Varga Mihály is - az egyéni nyugdíjszámlák ügye. A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetésekor a kormány fontos ígérete volt, hogy létrehozzák az egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre felvezetik a magánkasszáktól az állami rendszerbe átirányított összegeket is. A 2010 decemberében született kormányhatározat szerint az ez alapján járó nyugdíjjogosultság örökölhető is lett volna, Orván Viktor pedig 2011. február 2-án azt ígérte, még abban az évben feláll az egyéni számlás rendszer.
Most úgy tűnik, a kormány megkísérli fapados formában létrehozni az egyéni számlákat: a módosítás szerint az állampolgárok azonosító adatain kívül csak "a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó" adatokat kellene nyilvántartani - írja a lap.

Ez lényegében azt jelenti, hogy idén január 1-jétől nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rá átvezetni. A magán-nyugdíjpénztári törvényből is kiveszik azt a kifejezést, amely szerint a megtakarítás "a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra" kerül, ehelyett csak az marad, hogy ezt nyilván kell tartani a nyugdíjrendszerben. Ez a fapados megoldás egyelőre a harc feladásának tűnik, még akkor is, ha semmi nem zárja ki, hogy a január 1-től megnyitott számlákra később régebbi összegeket is felvezessenek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja Varga Mihály szerint jó alapot ad arra, hogy a magyar gazdaságpolitika hatékonyabbá tudjon válni. "Megszűnt az a helyzet, amikor a jegybank némi értetlenséggel szemlélte a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, most egyeztetünk fontosabb kérdésekben, természetesen tiszteletben tartva a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a piac pozitívan fogadta a növekedési hitelprogramot, és a jegybank olyan ésszerű és logikus döntést hozott, amely segíti az országkockázat csökkenését, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat.

Ciprus kapcsán Varga Mihály azt mondta: "életveszélyes" és nagyon rossz üzenet a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre, és nem is tervez ilyet. A miniszter elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.

Arra kérdésre, hogy a kormány az első két hónap adatai által mutatott bevétel elmaradás alapján tervezi-e a tranzakciós illeték növelését, Varga Mihály kifejtette: 2013-ban több mint 300 milliárd forint bevételt vár ebből a kormány, de majd az első negyedév adatainak tükrében lehet megvizsgálni, mi történjen. Ha továbbra is eltérés látszik a tervezett és tényleges bevétel között, akkor a bankszövetséggel egyeztetést fog kezdeményezni - fűzte hozzá. A pénzügyi tranzakciós illeték ügyfelekre való áthárításával kapcsolatban jelezte: a magyar pénzintézeti szektor versenyszektor, nagyon erős verseny van 40-50 bank között, az ügyfelek pedig könnyen át tudnak menni egyik banktól a másikhoz.

Varga Mihály kifejtette: nem lehet törvényileg megakadályozni az áthárítást, de van fogyasztóvédelem, és vannak olyan állami jogintézmények, amelyek ilyenkor közbeléphetnek, emellett felállították a pénzügyi ombudsman intézményét is. Összességében a kormány elég sok lépést tett annak érdekében, hogy az ügyfél ne maradjon magára - hangsúlyozta.

Szólt arról is: bízik abban, hogy Magyarország ellen megszűnik a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. Az, hogy a 2012-es, uniós módszertan szerinti hiány 2,1 százalék lett, Varga Mihály szerint azt mutatja, a magyar kormánynak igaza volt Brüsszellel szemben 2011 után 2012-ben is abban, hogy nem kell újabb kiigazító intézkedéseket hozni, mert azok nélkül is teljesülni fog a 3 százalék alatti hiány. Ehhez képest Brüsszel tavaly ősszel újabb intézkedéseket "vasalt be" Magyarországon - fűzte hozzá. Az államháztartás ugyanakkor kezd arra a konszolidált szintre beállni, ami egy "normális európai országban meg kell hogy történjen", a hiány alacsony - Magyarország immár két éve teljesíti a 3 százalék alatti hiányt -, és az államadósságot is sikerült csökkenő pályára állítani. Mindezek alapján ki kell hogy engedjék Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól - vélekedett Varga Mihály, majd hangsúlyozta: bízik benne, hogy nem politikai, hanem gazdaságpolitikai, a gazdasági tényekre alapozott döntést hoz az Európai Bizottság.

Azzal kapcsolatban, hogy Simor András lesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöke, Varga Mihály elmondta: ő is arra kérte az EBRD-ben lévő képviselőket, hogy támogassák Simor kinevezését. Varga Mihály bízik abban, hogy Simor Andrással az EBRD-n keresztül Magyarország további forrásokhoz tud jutni. A miniszter kifejtette: örül annak, hogy egy magyar állampolgár lesz az egyik alelnök, ezzel jól járt az ország. Hozzáfűzte ugyanakkor: nagy kérdés, hogy Simor András hogyan viszonyul majd a magyar kormányhoz. "Itt azért vannak olyan példák, amelyek elgondolkoztatnak bennünket" - fogalmazott Varga Mihály, majd Andor Lászlóra utalva hozzátette: az Európai Bizottság egyik biztosa is magyar állampolgár, "de ettől függetlenül az elmúlt időszakban túl sok segítséget nem kaptunk tőle". Varga Mihály kifejtette: minden európai biztos törekszik arra, hogy a küldő országnak segítséget nyújtson. Magyarország kapcsán gazdaságpolitikai szempontból sok olyan vitás kérdés van, amelyben Andor Lászlónak nagy szerepe lett volna, hogy az Európai Bizottság tagjaként a kollégáit informálja, a magyar kormánytól ugyanakkor nem kért információt.