A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak elmondta: az 500 milliárd forint forgalmat mutató dohánypiacon jelenleg 4-5 százalék árrést hagynak a gyártók a kereskedőknek, ami mellett a jövőben a hatezer új nemzeti dohányboltnak körülbelül 25 milliárd forint jövedelme maradna (beleszámítva az új rendszerben felszabaduló szállítási és eladóhelyi reklámozási költségeket is). Ez azt jelenti, hogy egy dohányboltnak egy hónapban átlagosan 350 ezer forint árréstömege maradna kiadásai fedezésére, ami az átlagot tekintve kevés lenne a talpon maradáshoz és a biztos megélhetéshez. Az OKSZ legutóbbi javaslata az volt, hogy a cigarettán lévő árréstömeget kellene megemelni.

Az országgyűléshez benyújtott termékbővítésre vonatkozó új javaslat ellentmondásos helyzetet teremthet − mondja Vámos − és sok élelmiszer-kereskedelmi kisvállalkozás létét veszélyezteti. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése (alkoholtartalmú ital, alkoholmentes ital, szeszes ital, kávé, dohányáru), amelyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40 százalék körül mozog (a 2008−2012 közötti teljes ötéves időszakot áttekintve). Ha csak a cigarettaforgalom esik ki, az még nem jelentene a kisboltoknak komolyabb problémát, legfeljebb a forgalmuk csökken, nem pedig a nyereségességük, ám a termékbővítés miatt a nemzeti dohányboltok a legnyereségesebb termékek forgalmába is belecsíphetnek. A jelenlegi piaci környezetben pedig Vámos szerint egyetlen kereskedő sem engedheti meg magának a további forgalomcsökkenést − az ugyanis üzletbezárásokhoz vezet.