Pillanatnyilag értékhatárhoz kötötten egyes elemek után 39, mások után 51 százalék adót kell fizetni. Az Erzsébet utalványnál az értékhatár havi ötezer, a Széchenyi pihenőkártyánál évi 450 ezer forint a határ (az alszámlákon ezen belül eltérő), az iskolakezdési támogatás, valamint az egészségpénztári befizetés esetében a minimálbér 30, önkéntes pénztári befizetés esetében pedig a minimálbér 50 százaléka volt a határ. Évente háromszor a minimálbér tíz százalékáig csekély értékű ajándék is adható volt kedvezményes adózás mellett.

A céges unit linked biztosítások is ebbe a körbe tartoznak majd jövőre − ezeket a 2012 végéig megkötött szerződések esetében 2016 végéig adómentesen adhatja a munkáltató, utána 51 százalékkal adózik a díjfizetés. Nagy valószínűséggel ez az elem kikopik a cafeteriaelemek közül, mert a módosítás révén a munkaadó futja ennek kockázatát − ha például felmond a munkavállaló, a munkaadónak visszamenőleg meg kell fizetnie az adót a juttatás után, ez a kötelezettség eddig a munkavállalót terhelte.

Maga alatt vágja a fát a kormány?

A jelenlegi tervek szerinti 51 százalékos közteherrel  az Erzsébet-utalvány hátrányba kerülhet a külföldi tulajdonban lévő versenytársaihoz képest, hiszen előbbi jóval több adminisztrációt és szervezést igényel - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fata László, a Cafeteriatrend.hu vezetője. Éppen ezért a lépés nyertesei a francia utalványkibocsátók lehetnek, így például az Edenred, a Le Chèque Déjeuner és a Sodexo.

A visszaesés már elindult

Az OTP Pénztárszolgáltató megbízásából még idén áprilisban készített reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyarországi vállalatok 75 százaléka biztosít valamilyen béren kívüli juttatást. Ez 12 százalékos visszaesést jelentett a 2011-es szinthez képest. A visszaesés azonban nem az adóteher miatt következett be a kutatás szerint, hanem mert magára a juttatásra nem kívánt költeni több, korábban ezt használó cég.

Valószínű, hogy a cégeknek nem lesz pluszforrásuk arra, hogy kigazdálkodják a juttatások megemelt adóját, vagyis ha megtartják a cafeteriát, annak adótöbbletét a munkavállalóval fizettetik meg. Kérdés, mi az az összeg, amely felett megéri megtartani a juttatásokat. Havi ötezer forintnál például éves szinten 24 ezer forint spórolható meg, kérdés, megér-e ez külön nyilvántartást.

VDSZ: százezreknek csökkenhet a fizetése

Vonja vissza a legújabb költségvetési korrekciós javaslatát Matolcsy György, mivel több eleme is a munkavállalókkal szembeni arcátlanság, emellett a jövedelmeket is csökkenti - fogalmaz követelésében a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A korábban adómentes, 18 ezer forintos cafeteria-keret tavalyi, drasztikus csökkentése is már 10 százalékos veszteséget jelentett a 180 ezer forintnál kevesebbet keresőknél, az újabb adóemelés pedig százezreknek okoz majd további bevételcsökkenést - állítja Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

A szakszervezet éppen ezért a Szép-kártya adómentessé nyilvánításáért is harcolt, hogy ezzel minél nagyobb értékű rekreációs lehetőséghez juttassa azokat az ágazatban dolgozókat, akik az egészségre ártalmas munkakörben, több-, vagy folyamatos műszakban foglalkoztatnak, s a jelenlegi kormány miatt már esélyük sincs a kedvezményes nyugdíjba vonulásra. Székely attól tart, hogy a most bejelentett adóterhek mellett egyre kevesebb munkáltató fog drága béren kívüli juttatásról gondoskodni a dolgozóinak, s ezzel tovább romlanak az amúgy is nehéz helyzetben élők kilátásai. A vegyipari szakszervezet elnöke azt is megemlítette, hogy enyhén szólva furcsának tartja, hogy a gazdagokat ezúttal sem érintik az újabb megszorítások.

A vendéglátósoknak sem tetszik

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) pénteki közleményében adott hangot felháborodásának, mint írják "megdöbbenve, s várható következményeit illetően aggodalommal" fogadták az 51 százalékos adóterhelést. Szerintük félő, hogy tovább fog csökkenni a cafeteria aránya, ami erősen visszavetheti a 2012-ben bevezetett SZÉP-kártyák forgalmát, és különösen azok kereskedelmi szálláshelyeken történő felhasználását, márpedig ez jelentősen ronthatja a válságból való kilábalás első jeleit éppen 2012-ben mutató hazai szállodaipar teljesítményét és munkaerő-foglalkoztatási pozícióját.

Az Üdülési Csekkel (ÜCS) és a SZÉP kártyával - a magyarországi szállodákban a hazai vendégek által idén - kifizetett összesen 7 milliárd 276 millió forint mintegy 91 százaléka, azaz 6 milliárd 600 millió forint pedig a vidéki - főleg magyar tulajdonban levő - szállodákban realizálódott. Ez az összeg a vidéki szállodák - idén január-augusztus közötti - körülbelül 28 milliárd forint belföldi vendégek által fizetett szobaár-bevételének mintegy 23,6 százalékát teszi ki. Sok olyan - elsősorban wellness - szálloda van, amelyeknek az esetében az ÜCS+SZÉP kártya forgalom szoba árbevételük 50-70 százalékát is eléri, meghaladja.