Odacsap Moszkva a magyar autóiparnak?

Növekvőben van, de így is meglehetősen alacsony a hazai járműipar és járműalkatrész-ipar orosz piaci kitettsége (a pontos számokat lásd a keretes írásban), így az ipari termelés húzóerejét képviselő szektor szereplői sem aggódnak túlzottan egy esetleges orosz autóbeviteli tilalom (lásd másik keretes írásunkat) kapcsán, legalábbis ez derül ki a Napi.hu körkérdésére adott válaszokból. Ha mégis életbe lépne Moszkva új szankciója, az - feltéve, hogy másutt nem lehetne piacot bővíteni - éves szinten 200-300 millió eurós kiesést jelentene. Ez érzékenyebb veszteség, mint amit az agrár- és élelmiszeripar jelenleg elszenved, de kisebb egy esetleges gyógyszeripari korlátozás negatív hatásaival összevetve.

Szeretik az oroszok a magyar Suzukikat

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A három magyarországi autógyártó válaszai alapján a Suzuki kitettsége látszik a legnagyobbnak. Az orosz piac az elmúlt években mindig az esztergomi társaság három legnagyobb exportpartnere között volt, több tízezres darabszámmal, a legnépszerűbb modellnek a négykerékhajtású SX4 és az SX4 S-Cross számít. (Utoljára 2012-ről találtunk pontos adatokat: akkor a 156 ezer legyártott autó közel tizede, 15 ezer kocsi került Oroszországba, a két legnagyobb exportpiac pedig Németország és Anglia volt, 17-17 ezer darabbal.)

A Magyar Suzuki Zrt.-nél jelenleg ez év végéig látják a rendeléseket, a kiszállítások folyamatosak, de ha bármilyen zavar támadna az exportban, vannak forgatókönyveik, lehetséges ellenintézkedéseik a tarsolyban. Bár minden kiesés esetleges termeléscsökkenéssel járhat, erre jelen pillanatban nem számítanak Esztergomban. Ami a beszállítókat illeti, egy termeléscsökkenés nyilván a tőlük vásárolt alkatrészek mennyiségét is érintené, de - hangsúlyozza a társaság - velük hosszú távú kapcsolatokat építenek, s ez nem függ egyetlen ország rendelési állományától.

Kettő és fél százalék

Ez év első hat hónapjában a közúti járművek adták Magyarország teljes exportjának 15,5 százalékát az egy évvel korábbi 12,4 százalék után. Oroszország vonatkozásában még látványosabb a növekedés, a 2013 évi nem egészen 9 százalékról idén január-júniusban 15,6 százalékra nőtt a járművek aránya a teljes orosz piacra szánt kivitelen belül. (A második félév persze még módosíthat az arányokon.)

Ezzel együtt sem túl jelentős a járműipar számára az orosz piac, a szektor kivitelében a 2013-as 2,2 százalék után idén 2,5 százalékot képvisel, vagyis tavaly 223,6 millió euróról, 2014 első felében pedig 163,6 millió euróról volt szól. A közvetett, vagyis itthon gyártott, de más országban készülő járműbe beépítve Oroszországba jutó kivitel értéke persze nagyobb, de így sem számít meghatározónak, szemben például a gyógyszeriparral.

Németország autóexportjának mindössze 3 százaléka talált gazdára Oroszországban 2012-ben, amivel ez a szektor alulreprezentáltnak számít, hiszen a teljes német kivitel 4 százaléka irányult az orosz piacra.

Visszatérve a magyar gazdaság érintettségére, jelenleg az agrárexportot érintő orosz korlátozás nagyságrendje évi 70-80 millió euró, amihez hozzá jön még az orosz piacról kiszorult uniós termékek árleszorító hatása is. A magyar gazdaságnak egy esetleges gyógyszeripari beviteli korlátozás fájna a legjobban. Közel egyharmados súllyal szerepelt ugyanis tavaly az oroszországi magyar exportban a gyógyszeripar - ez az arány az uniós átlag közel kétszerese.

A gyógyszerszektor orosz kitettségét az is jól jelzi, hogy az iparág teljes kivitelének több mint 17 százaléka talált vevőre Oroszországban tavaly, a 2013-ban mért 668,8 millió euró pont a háromszorosa a járműexport értékének. Igaz, 2014 első felében a gyógyszerexporton belül az orosz reláció súlya már nem érte el a 11 százalékot, értékben pedig már csak negyedével múlta felül a járműipar kivitelét.

Az orosz piacra irányuló magyar export, 2014. első félév
Termékkör	Érték (mEUR)	Súly az adott termékkör kivitelében (%)
Gyógyszer, gyógyszerészeti termék	203,7	10,8
Közúti jármű	163,6	2,5
Híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék	134,2	4,4
Élelmiszer és élő állat	102,9	3,5
Villamos gép, készülék és műszer, alkatrész	65,6	1,3
Általános rendeltetésű ipari gép és berendezés, géprész	52,4	2,6
Papír, karton	49,1	9,5
Irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés	48,2	3,0
Illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer	22,2	4,9
Energiafejlesztő gép és berendezés	22,0	0,6
Egyéb	188,0	1,3
Összes export	1052,0	2,5
Forrás: Napi.hu-gyűjtés, KSH

Ami a kecskeméti Mercedes-gyárat illeti, egyenesen Stuttgartból érkezett a válasz, miszerint nem kommentálják az esetleges jövőbeli eseményekkel kapcsolatos találgatásokat, de az eddigi szankciók nem korlátozzák a Daimler üzleti tevékenységét az orosz piacon. Hozzátették, hogy míg a kecskeméti gyárban a B-osztály és a CLK-modellek készülnek, addig az orosz piacon a GLK-, az E- és a GL-osztály számít a legkelendőbbnek, vagyis - szűrhető le ebből - a magyarországi termelést nem befolyásolná számottevően Moszkva esetleges büntetőintézkedése.

Az Audi Hungaria Motor Kft. legfontosabb piacai között sem szerepel Oroszország, a motorok és járművek néhány százaléka megy csak oda, így a céget nem érinti jelentősen az orosz helyzet - válaszolta kérdésünkre a győri társaság kiemelve, hogy egyelőre nincs tudomásuk a járműszállítások korlátozására vonatkozó törvénytervezetről. Hozzátették: mivel a járműgyártás jelenleg felfutási fázisban van - emiatt a harmadik műszakot is bevezették - és a Győrben készülő modellek piaci bevezetése zajlik, a megrendelési állomány, így az Audi-beszállítók felé történő megrendelések állománya is a korábban tervezett magas szinten van.

Az orosz piacon a Q3, az A3, a Q5, az A6 és a Q7 számít a legnépszerűbb modellnek. Az Audi tavaly óta már helyben gyártja az orosz piacra készülő járművek egy részét: a 2013 áprilisában Kalugában megnyitott gyárban a Volkswagen-csoport orosz munkatársai szerelik össze az Audi A6, A7 A8 Long valamint a Q5 és Q7 modelleket.

És az alkatrészgyártók?

Az esetleges orosz tilalom a magyarországi autóalkatrész-gyártó cégek bő negyedét érintené valamilyen mértékben - ez derül ki abból a hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete (Majosz) végzett el a tagjai körében.

A fenyegetés

Andrej Boriszov, Vlagyimir Putyin államfő gazdasági főtanácsadója a közelmúltban úgy reagált az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók kiterjesztésére, hogy már előkészítették az EU-ellenes választ, amely kiegészíti az élelmiszerek bevitelének egy évre szóló tilalmát. Vannak olyan kapcsolatok, amelyek esetén az európai államok jobban függenek Oroszországtól mint fordítva - fejtegette. Ezek közé tartozik az autók, mindenekelőtt a használt autók, illetve bizonyos ruhaneműk exportja. Azóta viszont nem érkeztek olyan hírek, amelyek e fenyegetés beváltásáról szóltak volna.

A válaszadók 73 százaléka viszont úgy válaszolt, hogy egy orosz importkorlátozás nem érintené tevékenységét. Az érintettek közül 8 százalék még nem tudta, milyen mértékű hatásra számíthat, 6 százalék csekély, 7 százalék közepes, 6 százalék pedig nagymértékű hatást vár. Az egyesület tagjai tavaly összesen 1552 milliárd forint árbevételt értek el. Ennek 71 százaléka volt export, ám az orosz irány nem domináns: a tagok mintegy 11 százaléka szállít csak közvetlenül az orosz piacra. A közvetett keleti export jóval nagyobb súlyú: a Majosz-tagok által kivitt termékek 5-10 százalékát építik be olyan gépjárművekbe, amelyek végül az orosz piacon találnak gazdára.

A kialakult oroszországi helyzet számunkra sem megnyugtató, ezért szorosan követjük a fejleményeket - válaszolta a Napi.hu megkeresésére a Bosch-csoport. A korlátozások hatása egyelőre elhanyagolható, ám a cég a politikai helyzet következtében az üzleti és a beruházási környezet általános romlását tapasztalja. Becsléseik szerint az elkövetkező néhány hónap során további keresletcsökkenés várható, ami ráadásul a jóváhagyásra váró legújabb szankciók miatt vélhetően erősödni fog. Jelenleg csupán a Bosch Rexroth néhány olyan terméke érintett, amelyek a nyersanyag-kitermelésben és az energiaszektorban használatosak, így a csoport tevékenységére gyakorolt közvetlen hatás elhanyagolható. Igaz, a jövőben a gépjárműtechnika, a termotechnika és a fogyasztási cikkek üzletágak termékei is érintettek lehetnek. (Bár kérdeztük, a magyarországi potenciális hatásokra nem tért ki a Bosch válasza.)

Mindettől függetlenül az Oroszországban 1904 óta jelen lévő cég hosszú távra tervez az ottani piacon, bízik a válság diplomáciai úton történő rendezésében és a politikai, gazdasági helyzet stabilizálódásában, ezért folytatja jelenlegi tevékenységeit, így terv szerint zajlik a szamarai új üzem építése is. A Boschnak mind a négy üzleti területe (ipari technika, fogyasztási cikkek, valamint energia- és épülettechnika) aktívan jelen van Oroszországban, a vállalat három helyszínen (Engels, Togliatti és Szentpétervár) gyárt gépjármű-ipari berendezéseket, szerszámgépeket, csomagolástechnológia-eszközöket és háztartási gépeket. 2013-ban több mint 3000 helyi dolgozója több mint 700 millió eurós árbevételt produkált az oroszországi piacon.

És a gumiabroncsgyártók?

A Michelin Hungária kérdésünkre jelezte, nem kommentálják az aktuális politikai és gazdasági eseményeket, a csoportszintű stratégiai döntésekben pedig nem jogosultak nyilatkozni.

A Hankook rácalmási üzemében készült abroncsok nagyon elenyésző hányada kerül csak az orosz piacra - tájékoztatta a Napi.hu-t a Hankook Tire Magyarország Kft. kommunikációs osztálya. Hozzátették: 2014 januárja óta alig több mint tízezer darab, vegyes méretű, márkájú és szezonú gumiabroncsot szállítottak Oroszország területére, ami a magyar gyártóegység 12 millió darabos éves kapacitásához képest elhanyagolható tétel. (A kft. legfőbb piacát Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország alkotja, ezekben az országokban értékesítik a gyártott abroncsmennyiség kb. 70 százalékát.) Ennek megfelelően vészforgatókönyv sem készül a Hankooknál az orosz piaci helyzet negatív irányú változása esetére.