A Magyar Nemzeti Bank szokatlanul hosszúra nyúlt monetáris enyhítési ciklusának folytatásaként tegnap 2,6 százalékról 2,5 százalékra mérsékelte alapkamatát, amivel Európa leghosszabb kamatvágási sorozatának következő állomásához érkezett - kommentálta az MNB tegnapi döntését a Wall Street Journal (WSJ). Az üzleti lapnak nyilatkozó 20 elemző közül csak egy várt kamattartást és a többség úgy látja, hogy ezzel véget ért hitelköltségek lefaragása.

A WSJ idézi azokat a szakértőket, akik szerint a döntés leginkább figyelemre méltó eleme, hogy a bank monetáris tanácsa nem tette egyértelművé monetáris enyhítés befejezését. A Bloomberg megjegyzi, hogy a forint tegnapi erősödése ellenére 3,6 százalékkal gyengült az euróval szemben idén, amivel hírügynökség által követett 24 feltörekvő piaci deviza közül az ötödik legrosszabbul teljesítő valuta volt. A tízéves állampapírok hozama csökkent hétfő óta, de még így is a nagyon magasnak számító 5,5 százalékos szinten van.

Kamatemelés lesz

Az MNB közleményéből reményeinkkel ellentétben nem derült ki, hogy a magyar jegybank befejezi a kamatcsökkentést - idézte a Bloomberg Pasquale Dianát, a Morgan Stanley londoni elemzőjét. Az MNB a várjunk és figyeljünk álláspontjára helyezkedett - véli a szakértő, aki szerint 2014 végére 2,75 százalékra, 2015 végére pedig 4 százalékra megy fel a magyar alapkamat. A Reutersnek nyilatkozó elemzők fele véli úgy, hogy az MNB idén az év vége felé elkezdi növelni a hitelköltségeket.

William Jackson, a londoni Capital Econmics tanácsadó cég közgazdásza úgy értékeli, hogy az MNB tovább mérsékelheti alapkamatát - ezért hagyta nyitva a további vágás lehetőségét. Ugyanakkor ettől függetlenül is azt várja, hogy az MNB monetáris politikája még hosszabb ideig megengedő marad. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha a bank előre jelezte volna a további kamatvágási szándékát, az nagyon megmozgatta volna a forint árfolyamát.

Meddig látnak előre?

Ha jegybank megáll a kamatcsökkentéssel a tegnapi vágás után, akkor valószínűleg hosszabb ideig elkerülheti az emelések megkezdését, miután az infláció növekedési pályára áll - fejtegette a WSJ-nek nyilatkozva Daniel Hewitt, a brit Barclays bank közgazdásza. A további mérséklés viszont azt az üzenetet küldené a piacoknak, hogy a monetáris politika irányítói tovább akarják gyengíteni a forintot, kevéssé törődve azzal, hogy még mindig rengetegen törlesztenek devizahiteleket, amelyek emiatt tovább nőnének.

A forint nyolc százalékkal gyengült az euróval szemben azóta, hogy 21 hónappal ezelőtt megkezdődött a kamatvágási sorozat. A hét elején a az ukrán válsággal összefüggő geopolitikai feszültség miatt a magyar deviza átmenetileg ismét közel került 310 forint/eurós szinthez. Egyre több elemző véli úgy, hogy a budapesti vezetés a növekedés támogatása érdekében tovább akarja gyengíteni a forintot. A WSJ idézi Török Zoltánt, a Raiffeisen vezető elemzőjét aki 2014 végére 320 forintos euróárfolyamot prognosztizál, ami tovább gyengülhet 2015-ben és 2016-ban.

A további kamatcsökkentések esélye nem kicsi annak ellenére, hogy hatásuk korlátozott a növekedés gyorsításában - mondja Dan Bucsa, az UniCredit közgazdásza arra utalva, hogy hiába csökkentek jobban a piaci hitelkamatok, mint az alapkamat, a hitelkereslet halvány maradt. Ha az MNB nem változtat kamatán, akkor is maradnak még eszközei a monetáris enyhítésre, ezek egyike a forint gyengítése - véli Michal Dybula, a BNP Paribas elemzője.