Magyarország mindössze egyetlen határokon átívelő vesztegetési ügyet tudott sikeresen felgöngyölíteni - írja az OECD, amely ügyben 26 embert találtak bűnösnek kisebb megvesztegetésekkel. Soha egyetlen vállalatot sem ítéltek el ilyen ügyben mióta Magyarország 1998-ban csatlakozott az OECD Megvesztegetés elleni egyezményéhez. Az OECD szerint Magyarország jogszabályai relatív jók, de hatékonyabb végrehajtásra lenne szükség.
Az OECD munkacsoportja ajánlásokat is tesz:
- megerősíteni a jogszabályokat annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a határokon átnyúló megvesztegetési ügyekben a jogi személyek ellen,
- biztosítani, hogy a törvényt alkalmazni is fogják, amikor egy vállalat megvesztegetést követ el akár közvetítőn keresztül,
- proaktívnak lenni a felderítésben és a megvesztegetés elleni védekezésben,
- jobban tudatában lenni az ilyen bűncselekményeknek.
Az OECD jelentése egyébként dicséri a jogszabályt, amit az egyének által elkövetett megvesztegetési ügyek ellen hozott Magyarország. Kiemeli, hogy a jogszabály külön jogászok és speciális egység megalakítását kezdeményezi a korrupciós ügyek felderítéséért, és meghosszabbította a külföldi megvesztegetési ügyek vizsgálatának felnyitását.
Az OECD munkacsoportja ajánlásokat is tesz:
- megerősíteni a jogszabályokat annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a határokon átnyúló megvesztegetési ügyekben a jogi személyek ellen,
- biztosítani, hogy a törvényt alkalmazni is fogják, amikor egy vállalat megvesztegetést követ el akár közvetítőn keresztül,
- proaktívnak lenni a felderítésben és a megvesztegetés elleni védekezésben,
- jobban tudatában lenni az ilyen bűncselekményeknek.
Az OECD jelentése egyébként dicséri a jogszabályt, amit az egyének által elkövetett megvesztegetési ügyek ellen hozott Magyarország. Kiemeli, hogy a jogszabály külön jogászok és speciális egység megalakítását kezdeményezi a korrupciós ügyek felderítéséért, és meghosszabbította a külföldi megvesztegetési ügyek vizsgálatának felnyitását.
További részletek