Idén 4,8, 2020-tól viszont csak 3 százalék körüli GDP-növekedéssel számol Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az új gazdasági jelentés szerint várhatóan visszaesnek az állami beruházások, kevesebb lesz az uniós forrás, miközben a belső fogyasztás - a bérek növekedése miatt - továbbra is a gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje marad.

Magyarországon a jelenlegi kép kedvező, a magas fogyasztás mögött erőteljes fogyasztói bizalom látszik, amelyet támogatnak a kormányzat családtámogatási programjai is.

Kapcsolódó

Az OECD szakértői azzal számolnak, hogy a növekedést jelentős mértékben visszafoghatja a külpiacok lassabb növekedéséből adódó keresletcsökkenés, miközben a fogyasztói igények továbbra is növelik az importot. A romló külpiaci lehetőségek miatt az export visszaesik, a munkaerőpiaci korlátok miatt pedig a vállalatok rákényszerülnek arra, hogy javítsák termelékenységüket.

A kormányzat a mostani kedvező helyzetet legjobban arra tudná fordítani, hogy stabil alapokat teremtsen, a beáramló többletforrást a nyugdíjrendszerre, valamint az egészségügy fejlesztésére lehetne fordítani. Az OECD elemzői szerint emellett fejleszteni kell a magyarországi munkaerő mobilitását, kivezetni a közmunkaprogramot. A gyerekellátás fejlesztésével pedig összességében jobb életszínvonal alakulhatna ki a lakosság számára, egyben fennmaradhatna a stabil gazdasági bővülés.

A maastrichti módszertan szerint mért GDP-arányos államadósság - a kormányzati várakozásokkal összhangban - tovább csökkenhet, idén az össztermék 67,2 százalékára, majd 2021 végére 63 százalékára. Az áht-hiány ugyancsak alacsony marad, az idei 1,8 százalékot követően tovább mérséklődhet a következő években, jelen állás szerint kevesebb mint másfél százalékos lehet a GDP-arányos deficit 2021-ben.

Kockázatot jelent, hogy a bérdinamika meghaladja az inflációs várakozásokat, miközben a külső hatások rontják a növekedési várakozásokat.

Világszerte lassulással számol a friss előrejelzés, idén és a következő években is nagyjából 3 százalékos globális bővüléssel számol az OECD, ami félszázalékos csökkenés az egy évvel ezelőtti jelentéshez képest, egyben a gazdasági világválság óta a legalacsonyabb érték.

Ezen belül az Egyesült Államok gazdasága 2, Japán és az eurózóna nagyjából 1 százalék körül nőhet, Kína 5,5 százaléka mellett 2021-ben. Ezek a növekedési értékek mind elmaradnak a tényleges kapacitásoktól.