A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a Going for Growth című legfrissebb jelentését, amely országokra szabottan javasol gazdaságpolitikai intézkedéseket, reformokat a gazdasági fellendülés megvalósításához. A magyar kormány számára legfőbb prioritásként a jelentés a mindenki számára előnyös (inkluzív) növekedés biztosítását, az üzleti környezet és a munkaerő képzettségének javítását jelöli meg, de az ajánlásai között szerepel még egy állami alapnyugdíj bevezetése is az időskori szegénység csökkentése érdekében.

A jelentésből kiderül, hogy Magyarországon a szükséges reformok végrehajtása a járvány miatt lassult, ugyanakkor a magyar kormány a szervezet korábbi javaslataiból volt, amit megvalósított, de vannak olyan területek, ahol az előrelépés csak részleges volt.

Kapcsolódó

Erre jött a válság

A jelentés a magyar gazdaság koronavírus-válság előtti állapotáról is közöl egy képet. Eszerint

  • a válság előtt Magyarországon az egy főre eső GDP az OECD legjobban teljesítőitől 40 százalékkal maradt el;
  • a termelékenység szintén a legjobban teljesítő OECD-tagállamokhoz képest 41 százalékkal volt alacsonyabb;
  • a foglalkoztatottsági ráta átlagos volt, de a 2020-as válság előtt folyamatosan emelkedett;
  • az egyenlőtlenség a fejlett gazdaságokhoz hasonlóan alakult (a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható Magyarországon 31,3 volt, míg a fejlett gazdaságok medián értéke 30,3 volt.)
  • a háztartások legszegényebb 20 százaléka az összjövedelem 6,7 százalékát kereste;
  • a magyar lakosságnak a háromnegyede egészségre káros magas a légszennyezettségnek van kitéve;
  • és az üvegházhatású gázok kibocsátása sem csökkent az elmúlt években.

Nagyobb verseny kellene

Az OECD szerint ahhoz, hogy a fenti helyzeten javítani lehessen, az egyik prioritásnak a piaci verseny erősítésének kellene lennie. Az állami beavatkozások és a jogszabályi korlátozások ugyanis a nemzetközi szervezet szerint akadályozzák a piacra történő belépést és a források hatékony elosztását a szolgáltató és a hálózati iparágakban. Az OECD úgy véli, a versenyhatóságnak nagyobb hatáskört kellene adni annak érdekében, hogy csökkentse a versenyt korlátozó tényezőket, de az üzleti környezet javítása érdekében a bürokratikus korlátok csökkentésére is lát még mozgásteret a nemzetközi szervezet.

A fizetésképtelenségi eljárások egyszerűsítése megkönnyítené a piacról való kilépést, illetve a legtermelékenyebb vállalatok számára a források átcsoportosítását a gazdasági fellendülés idején. Az OECD szerint jelenleg ezek a korlátok veszélyeztetik a termelékenység növekedését.

Javítani kellene a fiatalok foglalkoztatási kilátásain

Szükgéges lenne az oktatási rendszer reformja is a szakképzés minőségének javítása, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érdekében, hogy javítani lehessen a fiatalok foglalkoztatási kilátásait. Az OECD megjegyzi, hogy az iskolakötelezettségi kor  emelése javíthatná az általános készségeket és csökkentené az egyenlőséget is ezen a téren. Példaként jegyzi meg a jelentés, hogy a roma közösségekben az óvodai és bölcsődei ellátás növelése kulcsfontosságú lenne e közösségek kora gyerekkori oktatásba és gondozásba való integrációjában.

Az oktatás modernizálásához emellett az iskolai tantervekben a digitális készségek és az infokommunikáció használatát fokozni kell. Továbbá a munkanélküliek és az alacsony végzettségűek képzése is fejlesztésre szorul.

Az OECD rámutat, hogy az alacsony képzettségűek és a munkanélküliek számára kevés az ösztönzés arra, hogy munkát keressenek, miután a jövedelmüket arányaiban nagy adóteher sújtja. A szegényebb régiók alacsony képzettségű munkaképes lakosságát a tartós munkanélküliség is jelentősen érinti. Az OECD szerint az adók és járulékok reformja növelhetné a munkaerő-piaci részvételt, különösen az alacsony képzettségűek körében és csökkentené az egyenlőtlenséget is.


Az erre irányuló intézkedéseknek egyrészt a munkanélküli juttatások kiigazítására, illetve a munkaerő-mobilitás elősegítésére - különösena szegényebb régiókból a bővülő munkaerőpiaccal rendelkező régiók felé - kellene irányulnia, és tovább kellene csökkenteni a munkát terhelő adót is. Emellett növelni kellene az anyák munkaerő-piaci részvételét, és tovább kellene bővíteni a 3 év alattiak számára a gyermekgondozási intézmények körét.

Állami alapnyugdíj kellene

Az OECD szerint további nyugdíjreformra is szükség van, különös tekintettel az idősödő magyar népességre és az időskori szegénységre, miután a nyugdíjasok ötöde a szegénységi küszöb alatti nyugdíjat kap jelenleg.

A nemzetközi szervezet emiatt minden nyugdíjas számára egy megfelelő szintű állami alapnyugdíj bevezetését javasolja. Ennek a fenntarthatóságát javíthatja, ha a törvényes nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedésével kapcsolnák össze - jegyzi meg az OECD.

Hogy állunk a reformokkal?

Az OECD megállapítja, hogy a strukturális reformok végrehajtása lassult 2020-ban a Covid-19-járvány miatt. A piacokat túlságosan megterhelő szabályozások csökkentése terén korlátozott előrelépés történt. A munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásának csökkentése terén viszont történt előrelépés, miután 2020-ban 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődött ez a teher.

A szakképzés terén végrehajtott reformok erősítették a piaci szereplők képzésben történő részvételét, melynek célja az volt, hogy a piaci igényekhez igazítsák a képzéseket.

Az anyák munkaerő-piaci részvételének javítása érdekében a kormány növelte a három év alatti gyerekek számára a bölcsődei férőhelyeket.

Ami a nyugdíjreformot illeti, az OECD megjegyzi, hogy a törvényes nyugdíjkorhatár folyamatosan, 62-ről 65 évre emelkedik 2022-re. Ennek ellenére még további lépések szükségesek a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam növekedéséhez való igazításában, illetve az időskori szegénység csökkentésében.