A közszolgáltatások rendszerével és azok fejlesztési lehetőségivel foglalkozott két nemrégiben megjelent tanulmányában az OECD. A magyar egészségügyi és oktatási rendszer messze az átlag alatt teljesített: amíg az OECD országokban több mint kétharmados elégedettség övezi ezen alrendszereket, idehaza az 50 százalékot sem éri el a mutató. Kormányablakokból cserébe nincs hiány. 

Az OECD tanulmányokat (Global Trends in Government Innovation 2024 és Government at a Glance 2023 Hungary) Horváth Anna foglalta össze a Világpolitika és közgazdaságtan folyóiratban. Ezek a főbb állítások.

Öt irány, amiben fejlődhetnénk

Az OECD stratégiai anyaga a közszolgáltatások innovációját a fenntarthatóság és a digitalizáció két fő irányán túl az emberközpontúság felé igyekszik terelni. A fejlett világot, Európát, Észak-Amerikát, Izraelt, Törökországot, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot tömörítő nemzetközi szervezet szerint a közszolgáltatások innovációja kormányzati kötelesség, ezt ők új szempontok behozatalával és ajánlásokkal segítenék. 

Kapcsolódó

Az emberközpontúságra vonatkozó ajánlásait az OECD négy pillér köré építette fel.  

  1. Jövőkép, közös értékek és emberi jogok
  2. Műszaki infrastruktúra és a megfelelő készségek (skillek)
  3. Zökkenőmentesség és hozzáférhetőség
  4. Folyamatos, adatalapú fejlődés

Tanulmányában a fenti szempontokat megerősítendő megvalósult példákat is elemzett az OECD csapata, gyűjtésükben és az ezzel kapcsolatos kutatásokban több mint 800 közszolgáltatásokkal kapcsolatos innovatív megoldás szerepel 83 országból.

A fenti példákat a tanulmány öt csoportba rendezte, amin keresztül kirajzolódnak a fejlett világ közszolgáltatásokat érintő rendjei.

  • Jövő-orientált innovációk, amik a meglévő rendszerek rugalmasságát és a változó igényeknek történő megfelelését célozzák
  • Digitális infrastruktúra és hatékonyságnövelés
  • Perszonalizáció, a közszolgáltatások hozzáférhetőségének és személyre szabhatóságának növelése, az anyagi és nem anyagi belépési küszöb csökkentése
  • Transzparens, adatalapú tervezés és működés
  • Közösségi és politikai nevelés, amivel a közszolgáltatások a tágabban vett demokratikus részvétel, a nyitottság és a befogadás értékeit közvetítik

Van honnan elrugaszkodni

Az OECD tanulmányai a fejlett világ fejlett problémáival foglalkoznak, a magyar rendszerből azonban úgy tűnhet, hogy a legalapvetőbb téglák hiányoznak.

A nemzetközi szervezet adatai szerint az állami közszolgáltatások két legfontosabb területén, az egészségügyben és az oktatásban Magyarország jelentős lemaradásban van. 

Az  egészségügyi ellátással a magyarok csupán 44 százaléka elégedett, az OECD országok átlaga ezen arány több mint másfélszerese, 68 százalék, az oktatási rendszer valamivel jobban teljesített, de az elégedettség itt sem érte el az 50 százalékot, a magyar érték 47 százalék, amíg az OECD országok átlaga itt is a kétharmados szint fölött, 67 százalék volt 2023-ban. 

A magyar közszolgáltatások rendszere ezzel szemben inkább az adminisztratív ügyintézésben számít erősnek. A kormányablakok száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2023-ban már 261 működött az országszerte, a személyes ügyintézésért átlagosan 17 percet kell utaznunk, de az elmúlt években az online adminisztráció is jelentős fejlesztéseken esett keresztül.