A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, Magyarországról szóló elemzésében részletesen elemezte a nyugdíjrendszer problémáit, amelyben egyebek mellett kiemelte, hogy a magyar rendszerben nagyon magas az időskori szegénység kockázata. Erre egyebek mellett egy feltétel nélküli alapnyugdíj bevezetését is javasolta a nemzetközi szervezet.
Somonovits András nyugdíjszakértő az Index Pénz beszél című blogon megjelent bejegyzésében az alapnyugdíjat nem tartaná annyira jó ötletnek, ennek magyarázatát egy példán keresztül vezeti le. A példában a jelenlegi havi (kerekítve) 30 ezer forintos nyugdíj duplájával, 60 ezer forinttal számol. Ha szó szerint vennénk az OECD alapnyugdíj-javaslatát, akkor a 2,5 millió nyugdíjas mindegyike kapna havonta plusz 30 ezer forintot, ami évente 900 milliárd forint lenne, azaz a GDP több mint 2 százaléka.
Simonovits megjegyzi, hogy az OECD valószínűleg csak rászorultsági nyugdíjra gondolt, azaz a 60 ezer forint alatti nyugdíjakat egészítenék ki 60 ezer forintra. Ez azonban szerinte feszültséget okozna a korábbi 30 és 60 ezer forintos nyugdíjasok között: az egyik 30 ezer forintos emelést kapna, a másik nullát. A nyugdíjszakértő szerint ezt a dilemmát oldaná meg a nyugdíjjóváírás, amelyet az alábbi táblázatban szemléltetett:
Régi nyugdíj | Új nyugdíj |
30 | 60 |
40 | 65 |
50 | 70 |
60 | 75 |
70 | 80 |
80 | 85 |
90 | 90 |
Forrás: Pénz beszél blog, Index |
Simonovits az alapján arra mutat rá, hogy a 30 ezer forintos nyugdíj valóban kétszeresére nőne, de a 10 ezer forintos sávokban felfelé haladva csak 5 ezer forinttal emelkedne a nyugdíj, és 90 ezer forintnál leállna a növekedés.
Az emelés teljes összegét nem tudja megbecsülni - írja a nyugdíjszakértő -; különösen akkor nem, ha figyelembe venné az ellenösztönzést is.
A nyugdíjszakértő célravezetőbbnek tartaná a korábbi szja-adójóváíráshoz hasonló nyugdíjjóváírást alkalmazni, amely a munkanyugdíj emelkedésével fokozatosan csökkentené a kiegészítést vagy a jelenleg csak nyomokban létező degresszió kiterjesztését.