Váratlanul érte a kereskedőket a kormány eheti döntése, amely feloldotta a tavaly márciusban bevezetett hétvégi boltzárat. Miközben a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hónapokkal a bevezetés előtt ki lett hirdetve (az időbeli "rés" során a szakma egyeztetni tudott a kormánnyal), addig a törvény eltörlése ad hoc módon történt. E lépés azonban ágazati szinten annyira kedvező, hogy az üzleti szféra biztos, hogy nem fogja a kiszámíthatatlannak bélyegzett magyar gazdaságpolitika mínuszos számlájára írni.

A nagyobb kiskereskedők komoly erőbedobással - presztízsszempontokat is szem előtt tartva - készültek, illetve készülnek arra, hogy mihamarább kinyithassanak. A lépés még azoknak sem okoz bosszúságot, akik ezidáig kivételezettjei, így nyertesei lehettek a rövid életű tilalomnak - legalábbis ez derült ki lapunk körképéből.

A kutakon az optimizmus töretlen

A vasárnapi munkavégzés tilalom nem vonatkozott az egyebek közt pályaudvarokon, piacokon és üzemanyag töltőállomásokon nyitott üzletekre. Utóbbiak esetén tavaly látványosan megugrott a boltberuházások száma egyes nagy hálózatoknál: s bár értékesítési számokat egyik cég sem közölt, a hét minden napján 0-24 óráig nyitva tartó benzinkúti shopok koncepcióját a piacon nagy sikernek tartják.

Immár országszerte 51 OMV-shop üzemel Spar express koncepció szerint - e benzinkúti boltok elsöprő többségét pedig éppen a KDNP javaslat törvénybe iktatása után nyitották a partnercégek. Egy, az új szabályozást megelőző rendezvényen ki is emelték, hogy a koncepció sikerét kifejezetten támogatta a vasárnapi fogyasztás. A két kiskereskedő idén további 14 újabb shop megnyitását vette tervbe. Az OMV-nél elmondták: a koncepció bevezetése még 2013-ban, vagyis jóval a vasárnapi zárva tartás bevezetésének felmerülése előtt kezdődött el. A hálózat továbbra is azon dolgozik, hogy az eddigi terveknek megfelelő számban újítson meg shopokat.

A tankolást és a mindennapi vásárlást a Mol is összekötötte a Fresh Corner brand égisze alatt. Jelenleg 15 ilyen márkázott shop üzemel az országban, (ebből ötöt idén márciusban nyitott a cég), 2016 során pedig további shopok nyitását is tervezik. Az irányon az új kereskedelmi szabályok nem módosítanak. Bár az első Fresh Cornert már a boltzár bevezetése után nyitották meg - a társaságnál elmondták, hogy a stratégiát 2014 elején kezdték kialakítani, a kelet- közép-európai régió legújabb piaci és vásárlói trendjei alapján. Megjegyezték azt is, hogy a Molnál napi fogyasztási cikkek nem csak a Fresh Corner töltőállomásokon, hanem szélesebb körben megtalálhatóak.

Közvetlen kárral tehát nem számolnak - ám a benzinkutas shopok várhatóan némileg átalakítják majd áruválasztékukat, például a liszt, cukor és más alapvető élelmiszerek háttérbe szorulhatnak, vagy eltűnhetnek a polcokról.

Az online ezzel is tarolhat

Az új szabályoknak nem lesz érdemi hatása az e-kereskedelemre: a webáruházak a boltzár alatt sem érzékeltek igazi elmozdulást, hiszen a digitális forgalom hagyományosan a hét első két napján a legerősebb - mondta lapunknak Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

Nem volt pofon a boltzár a napi fogyasztási cikkekben utazó e-boltoknak sem. Madar szerint a Tesco is azt kommunikálta, hogy "nulla-pluszosan" jött ki a helyzetből, miközben online értékesítése óriási mértékben nőtt, főleg a cégek élelmiszer-megrendelései miatt. A tilalom feloldása pedig további fényes kilátásokat tartogat: a boltzár bevezetése előtt rengeteg FMCG-megrendelés volt vasárnapra ütemezve, e trend pedig a GKI Digital szerint várhatóan visszatér majd. A saját flottával rendelkező e-kereskedők profitálhatnak igazán a szabad vasárnapon, hiszen a futárszolgálatok csak hétfőtől péntekig szállítanak normál áron - miközben hétvégén súlyos felárakat kérnek. Madar úgy tudja, az Auchan is be kíván szállni a versenybe, ezért hamarosan webáruház-beruházást kezdeményez.

A statisztika bűvöletében

A vasárnapi pihenőnap bevezetése idején a kormány érvként hozta fel, hogy a lépés a kisboltok számára kedvező fordulatot hozhat. Az előrejelzést utólag igazolva látják:  a kabinet szerint a NAV márciusi online kassza adatok alapján a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevétele keletkezett tavaly. A vasárnapi forgalomból nagyjából heti 4,5 milliárd forint elköltése terelődött át a hét többi napjára, miközben a cégek bevételei ennek eleve a többszörösével bővültek hétfőtől szombatig. A vásárlási szokások átalakulása miatt a hétvégi kiadások a kisebb szereplőknél pluszként jelentkeztek.

Ezzel ellentétes következtetésre jutott a GfK piackutató intézet, amely szerint nem növelték részesedésüket a kis formátumú üzletek, számításaik szerint a boltzár inkább a diszkontoknak kedvezett, miközben a hiperek tartották magukat.

Részesedés a napi fogyasztási cikk költésekből

2014. január-december (százalék)2015. január-december (százalék)
Hipermarket2424
Szupermarket1717
Diszkont1718
Kisbolt lánc1413
Független kisbolt1212
Egyéb1616
Forrás: Kereskedelmi Analízisek, GfK

A GfK-nál megjegyzik, hogy a boltzár bevezetése előtt sem nyomott túl nagy súlyt a hét utolsó napja a háztartások heti vásárlásainak sorában, ám ezen a napon jellemzően a nagy értékű vásárlások domináltak. A bevezetés után a vasárnap súlya drasztikusan csökkent a hét többi napjához viszonyítva, a nagyobb vásárlások hétfőre, csütörtökre és péntekre csoportosultak át. (A 2014. március és december között a háztartások alkalmanként átlagosan 3120 forintért vásároltak napi fogyasztási cikkeket vasárnap. Ez az érték 2015 azonos időszakában 2573 forintra, esett vissza).

A jelenlegi adatok alapján nem lehet pontos mérleget vonni arról, hogy kik lehettek a boltzár nyertesei, illetve vesztesei - erre csak az egyes cégek mérlegadataiból lehet majd következtetni - mondta Vámos György, a Napi.hu-nak. A Miniszterelnökség által közreadott 2015-ös online kasszás adatsor szerinte csak becslés: a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg a kisboltok 200-250 milliárd forintos többletbevétele. Ennek oka, hogy hiányoznak az összehasonlítási alapot kínáló teljes körű 2014 évi online adatok, (hiszen az online kasszarendszer kiépítése 2014 január-augusztus között zajlott). Márpedig a kkv-k eltérő időpontokban kötötték be kasszáikat a NAV-hoz. Az adatsor, ráadásul a boltzárral nem érintett vendéglátók és szálláshely- szolgáltatók számait együtt kezelte a kiskereskedelmiekkel - érvelt az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Azonban az üzleti környezetről többet elárulnak a KSH adatai, amelyek alapján 2015 első félévében mintegy 2300 egységgel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma:

Időszak2015. június 30.2014. december 31.Változás 2015/2014
Vállalkozások száma97 08198 655- 1574
Boltok, áruházak száma141 863144 190- 2327
Forrás: KSH, OKSZ

A kisboltok számának csökkenése ugyanakkor évek óta tartó trend:  az elmúlt öt évben több mint 11 ezerrel csökkent a kicsik aránya, az egyre élesebb piaci verseny miatt. A boltok száma 2013-tól kezdett rohamosan csökkenni, éppen akkor, amikor a kereskedelemben beköszöntött a felívelés időszaka. Vámos György szerint a vasárnapi boltzár inkább csak felerősítette - a nagyobb láncoknak kedvező - koncentrációt, illetve vélhetően az online kassza bevezetése is efelé hatott, hiszen a fehéredés sokaknak bevételkiesést jelentett, részben emiatt is húzhatták le a rolót egyesek. A szakember szerint e három negatív hatást különválasztani nem lehet.

Erre jöhet a hétvégi bérsaller

A vasárnapi munkavégzés tilalmával együtt a kormány eltörölte az érintettek évi öt, kivételes nyitva tartási napjára vonatkozó 100 százalékos vasárnapi pótlékot - így már csak a 2015 március 15-e előtt érvényes 50 százalékos pluszt kötelező megadni. (A kivételezett kisboltoknak, benzinkutaknak és egyebeknek a boltzár hatálya alatt is csak az 50 százalékos pótlék volt előírva).

Jelenleg azonban munkaerőhiány gyötri a kereskedelmi ágazatot, amely a béreket folyamatosan feljebb tornássza. Az 50 százalékos pótlék (átlagosan 2-3 ezer forint) alkalmazása várhatóan kevés lesz ahhoz, hogy elegendő dolgozót meggyőzzön a vasárnapi munkavégzés hasznosságáról. Ráadásul a szakszervezetek is arra készülnek, hogy a 100 százalékos kötelező pótlékért kardoskodjanak.

Az OKSZ becslései szerint a teljes kiskereskedelem számára, évi 30 milliárd forint pluszterhet jelentene az 50 százalékos pótlék kiterjesztése, míg a 100 százalékos pótlék cechje, ennek a kétszeresére rúgna. Vámos úgy látja, a megduplázott pótlékot számos kisbolt képtelen lenne kigazdálkodni - így ezek nem tudnak majd kinyitni a hét utolsó napján. Ezzel további versenyhátrányba kerülhetnek a nagyobbakhoz képest.