Lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképpen a MNB Értéktár programjának keretében, 27 millió forint értékben a jegybank tulajdonába került a 65 darabos Rakovszky-iratgyűjtemény.

Az MNB minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott öt éves letétbe helyezi el a megvásárolt műkincseket, így ez a gyűjtemény a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába kerül.

Kapcsolódó

A Rakovszky család eredetét a XIII. századi írott forrásokig tudják a szakemberek visszavezetni. A most felajánlott iratanyag (65 darab oklevél) jelentőségét elsősorban a Kocsóc (szlovákul Kocovce, németül Hochk) és a szomszédos birtokokra vonatkozó 38 középkori oklevél adja - ismerteti az MNB.

Az Értéktár program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

A legrégibb darab 1321-ből való, I. Károly király oklevele. Külön említést érdemel I. Nagy Lajos király 1343. évi két oklevele, melyekben az uralkodó Demeter fia Kányát és Simon fia Jánost kiemeli a trencséni vár várjobbágyai közül és országos nemességet ad nekik. A dokumentum viszonylag késői emléke a XIII. század második felétől felbomló várjobbágyság intézményének.

A családi levéltárban kilenc eredeti királyi oklevél található, melyek közül a fentieken (I. Károly, I. Lajos) kívül Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király hat eredeti kiadványa is kiemelendő. Ezen túl nádori, országbírói és hiteleshelyi kiadványok találhatók a középkori anyagban, melyek a középkori magyarországi hivatali írásbeliség pótolhatatlan forrásai.

Az iratanyag 1526 utáni része is számtalan fontos egyedi dokumentumot, királyi, nádori, országbírói oklevelet tartalmaz, legfiatalabb darabja 1818-ból való - emeli ki közleményében az MNB.

A 65 dokumentum összesen 80 oklevél szövegét tartalmazza, ebből 51 középkori oklevélszöveg.

A család levéltára 1914-ben a kocsóczi kúriában volt, Rakovszky Antal őrizete alatt. Ezt követően - ismeretlen időben és helyen - mikrofilm készült róla, amely a Szlovák Nemzeti Levéltárba került. Az iratanyag a család tulajdonában maradt, Budapestre került és az örökösök ajánlották föl megvételre a jegybank Értéktár programjának.

Értéktár program

Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése - írja az MNB.

A fenti kép illusztráció (forrás: Pixabay.com).