A Kormány képviselői május 19-én tájékoztatást adtak arról, hogy ismét árstop razziát tartott a fogyasztóvédelem. Közlésük szerint a fogyasztóvédelem minden erőforrását bevetve dolgozik azon, hogy a fellépjen az árstop szabályokkal trükköző kereskedőkkel szemben.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, mint a jogszabályok betartására törekvő kereskedők, maguk is fontosnak tartják, hogy az ellenőrző hatóságok fellépjenek a trükközőkkel szemben. Ugyanakkor van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható – olvasható az OKSZ sajtóközleményében.

Az élelmiszeripari feldolgozó a kereskedővel kötött megállapodás ellenére sem tud szállítani

Az árstop 2022. februári indítása óta többször előfordult, hogy a beszállítók, az élelmiszerfeldolgozók a kereskedőkkel kötött megállapodások ellenére nem, vagy csak hiányosan, esetleg késve szállítottak az áruházak részére az árstopos termékekből.

Hatalmas a hiány burgonyából

Ez történt korábban például az étolaj, csirkehús esetében, ahol a termés mennyisége, az állatállomány létszáma vagy betegsége miatt kevesebb terméket állítottak elő a gyártók. Jelenleg nem elérhető sem Magyarországon, sem az EU területen megfelelő mennyiségben burgonya, mivel a tavaly termett mennyiség már értékesítésre került, és egyelőre az új krumpli terem.  

A fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a kereskedők hiteles igazolásai ellenére sem veszik figyelembe, hogy az árstopos termék kihelyezése a beszállítás elmaradása miatt hiányos, vagy éppen nem is kapható az adott élelmiszer, mert nem termett, vagy elfogyott.

Az ilyen ellenőrzések és szankciók feleslegesen kötik le a kiskereskedők és a hatóság dolgozóinak munkaerejét, a szankció alkalmazása pedig indokolatlan és elfogadhatatlan, mivel olyan okból marasztalják el a kiskereskedőket, amelyért nem felelhetnek – állapítja meg az OKSZ.

A készletek ellenőrzése

A kereskedelmi dolgozóktól hatalmas mennyiségű adatot kér számon a fogyasztóvédelem a készletekről. Az fogyasztóvédelmi ellenőrzések során ugyanakkor gyakori jogértelmezési vitaforrás a készletszámítás módszerének kérdése.

2022 novemberéig az előző évi napi átlagos mennyiség tartása volt kötelező (például bármelyik hétfőn a 2021-es év összes hétfőjének az átlagával egyező mértékben). A kialakult jogértelmezés szerint ez alatt az előző évi átlagos értékesített mennyiség volt értendő, ezt tartották is a kereskedők.

Novembertől azonban a jogszabály szövegszerűen is rögzíti, hogy a kereskedők a 2021. évi, a tojás és burgonya esetén a 2022. évi átlagos napi készlet mennyiségek tartására kötelesek, de ha a vásárlói igények indokolják, a jelzett korábbi évek készleteinek kétszereséig kötelesek a kereskedők készletezni.

Radikálisan megváltozó kereslet

Csakhogy a vásárlók aktuális kereslete napjainkban a később változó körülmények miatt oly mértékben eltér a korábbi évektől, főleg a 2021. évitől, hogy már az egyszeres korábbi készletek tartására vonatkozó előírások is számos esetben további veszteséget termelő indokolatlan, felesleges készletezésre kötelezik a kereskedőket.

A 2021. és 2022. évek készletének kötelező referencia készletként való meghatározása 2023-ban már semmilyen gazdasági megalapozottsággal nem rendelkezik, a vásárlók igényeit nem szolgálja a 2021. év átlagos készletmennyiség számonkérése. Ez a szabályozás nincsen tekintettel a egyébként folyamatosan változó, aktuális fogyasztói igényekre, a beszerzési körülményekre és a gazdálkodás változó szempontjaira, 

A vitatott készletek számításának elvárt módszertana, a szabályozás nem egyértelmű, és jogalkotási aggályokat is felvet.

Mindez az OKSZ tagvállalkozásainak álláspontja szerint számos elmarasztalás megalapozatlan oka. Ha a kereskedő minden vásárlót kiszolgál a hatósági áras termékkel, senki nem megy haza „üres kosárral”, a hatóság mégis milliós nagyságrendben bírságol, mert a 2021/2022. évi referencia készlet mértékéhez képest hiányzik néhány kg vagy liter termék, amelyet egyetlen vásárló sem keresett. A készletszámítás alapját jelentő korábbi évek óta alaposan megváltozott a piac, átalakultak a vásárlói igények.

A júniusban induló akciós értékesítésre vonatkozó jogszabályban a jogalkotó már orvosolta ezt a problémát, ebben az esetben is ez lenne célszerű.

A hatóság és a kiskereskedők között nincs egyetértés az árukihelyezés folyamatossága tekintetében sem: a hatóság azt várja, hogy a termékek előírt mennyiségét a reggeli nyitásra egyszerre helyezze ki a kiskereskedő a polcokra. Így előfordul, hogy aki reggel vásárol, talál terméket, aki délután, már nem. A fogyasztók érdeke a teljes nyitvatartási időben megoszló árukihelyezés lenne, amely az időszakonkénti árufeltöltéssel biztosítható. 

Az OKSZ tagvállalkozásai az árstop előírások betartására törekednek, ugyanakkor már többször is jelezték a jogalkotóknak és a hatósági ellenőrzést irányítóknak az előbbi kifogásokat. A vásárlói kereslet az árstopos termékek iránt hullámzik, az előrejelzés napi szinten mind a gyártók, mind a kereskedők részére nehéz feladat.