Szél Bernadett független parlamenti képviselő az MTI tudósítása szerint vitaindítójában arról beszélt, hogy csak panaszokat hallani a szülők, a diákok és a tanárok részéről. A diákok és a tanárok túlterheltek, a tanárok autonómiája "romokban" hever.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a nyelvoktatásban teljesen új stratégiára van szükség, a szakképzésben teljesen új tudásra van szükségük a diákoknak. Elérte a 100 ezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik általános iskolai végzettség nélkül estek ki a közoktatásból a tankötelezettség korhatárának csökkentése miatt.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a kormányzat a keretszám-szabályozáson keresztül próbálja megszabni, kiből mi lehet.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy vélte: az oktatási rendszernek valóságosan fel kell készülnie arra, hogy a digitalizáció eszközeit beépítse az oktatásba.
Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára szerint a pedagógusok képzését, megbecsülését és finanszírozását, valamint a tanszabadság kérdését mindenképpen újra kell alkotni. A jelen kihívásai között a készségek, képességek, szociális hozzáállások, attitűdök számítanak, amire egy merev oktatási rendszer rosszul reagál.
Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője azt emelte ki, hogy a szeptemberben iskolát kezdő gyerekek 2031-re fognak leérettségizni és abban a 12 évben olyan átalakulások történnek a világban, amelyeket nem is láthatunk előre és olyan problémákra kell felkészítenünk a gyerekeket, amelyek ma még nem is léteznek.
Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő a magas minőségű oktatási rendszer szükségességét hangsúlyozta, amelyben minden gyerek a készségeinek, képességeinek megfelelően, saját elképzelései szerint vehet részt. Hozzátette, hogy ma már az általános iskola elején szétválogatja a rendszer a gyerekeket és eldönti, hogy milyen pályát járhatnak majd be.