Az elmúlt tanévben tovább emelkedett Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, csökkent a pedagógusok száma, kicsit több az óvodás, viszont egyre több a sajátos nevelést igénylő gyermek. 2022-ben 31,9 százalék volt a diplomások aránya, ami még mindig 10,1 százalékponttal maradt el az uniós átlagtól - főleg ezek olvashatók ki a 2022-es 2023-as tanévet összegző adatokból, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjtött össze.
De nézzük a részletesebben az adatokat. 2015 óta 3,2 százalékkal kevesebb az óvodás, és a 3 és 6 év közöttiek számára csak a települések 69 százalékában van helyben az óvodai ellátás, vagyis ezt azt jelenti, minden harmadik gyermeket egy másik faluba vagy városba kell vinni azért, hogy a szülő dolgozni tudjon.
Jó hír, hogy az óvodai férőhelyek száma ezerrel nőtt, összesen 388 ezer hely van a kisgyerekek számára. Országos szinten 83 óvodás jutott száz férőhelyre, jellemzően a kisebb településeken vannak ellátási gondok - írja az összegzés.
Az elmúlt tanévben Magyarországon 1 millió 852 ezer gyermek és fiatal vett részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben, ebből 1 millió 676 ezer gyermek és fiatal, a 3–22 éves korosztály 87 százaléka nappali rendszerben tanult.
Számok a magyar oktatásról:
- 323 ezer gyermek járt óvodába;
- 715 ezer diák tanult általános iskolában;
- 428 ezer diák középfokú iskolába járt;
- 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesítette tankötelezettségét.
- 207 ezren pedig a felsőoktatásban tanultak.
A nem nappali képzéseken összesen 176 ezren tanultak, 9,6 százalékkal többen, mint a 2015/2016-os tanévben.
Az óvodába beíratott gyermekek száma közel 323 ezer fő volt, 4,5 ezer fővel több, mint az előző évben. A változás részben a 3–6 éves korosztály létszámának növekedésével, részben pedig azzal magyarázható, hogy az előző évhez képest csökkent az általános iskolába beíratott hatévesek aránya. A hatévesen óvodában nevelt gyermekek részaránya az óvodás gyermekek között 16 százalék volt, az előző évinél 1,1 százalékponttal több.
Az új európai uniós célkitűzés szerint 2030-ig el kell érni, hogy hároméves kortól az iskola megkezdéséig a gyermekek 96 százaléka járjon óvodába.
Magyarországon 2021-ben a 3 és 5 évesek gyerekek 93,4 százaléka járt oviba, ezzel az adattal meghaladjuk még az uniós átlagot, ami 92,7 százalék.
Kevesebb az általános iskolás
Az ország 1746 településén 3573 iskolában folytatták tanulmányaikat az általános iskolás diákok. Az elmúlt tanévben létszámuk a nappali rendszerű oktatásban 715 ezer fő volt, közel 5 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben.
Közel 83 ezer nyolcadikos tanuló felvételizett középiskolába. Legnagyobb arányban (44 százalék) első helyen technikumi vagy szakgimnáziumi képzést jelöltek meg, a 4 vagy 5 évfolyamos gimnáziumi képzéseket választók aránya közel 38 százalék volt. A tanulók 17 százaléka szakképző iskolában, közel 2 százaléka szakiskolában vagy készségfejlesztő iskolában szeretett volna továbbtanulni.
A gimnáziumokba volt a legnehezebb bekerülni, a jelentkezők 90 százaléka nyert első helyen felvételt erre a képzéstípusra. Ezenfelül közel 8 ezer hatodik és 5 ezer negyedik évfolyamos diák jelentkezett 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumba.
Nyolcadikban már minden tizedik gyermek SNI-s
Tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma is, létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százalékát jelentette, de a nyolcadik évfolyamban már minden tizedik gyerek SNI-s volt.
Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalék autizmus spektrum zavarral rendelkezik.
Megyei szinte továbbra is Bács-Kiskun megyében a legmagasabb (14 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5,3 százalék), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (5,4 százalék) az arányuk.
Csökkent a pedagógusok száma
Tavaly az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma közel 74 ezer fő volt, mintegy 800 fővel kevesebb, mint az előző évben.
Az elmúlt tanévhez hasonlóan országosan egy pedagógusra 9,7 tanuló jutott. A pedagógusok 86 százaléka volt nő. A részletező adatok szerint a szakiskolákban és a készségfejlesztő iskolákban 4,5, diák, a szakképző iskolákban 11,3, a gimnáziumokban 10,4, a technikumokban, szakgimnáziumokban 9,8 diák jutott egy tanárra.
A 2022/2023-as tanévben az 50 éves vagy annál idősebb tanárok a pedagógus kar felét tették ki, a 30 évesnél fiatalabbak tanárok aránya csupán 6,4 százalék volt.
Az EU 27 tagállamában átlagosan 12,5 diák jutott egy tanárra, míg Görögországban, Luxemburgban, Horvátországban és Máltán kevesebb mint 10 tanuló, addig Hollandiában és Franciaországban 16 fő fölötti volt az egy pedagógusra jutó diákok száma.
Egyre többen választják az egyházi és alapítványi gimiket
Az előző tanévben középiskolákban 428 ezren tanultak, 5,2 százalékkal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben.
A középfokon tanulók megoszlása:
- a diákok 46 százaléka gimnáziumban,
- 53 százaléka szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanult.
195 ezer volt a gimnazisták száma, az állami fenntartású intézményekbe járó diákok száma tovább csökkent, arányuk 61 százalék volt, az egyházi fenntartású gimnáziumokba járóké viszont 28 százalékra nőtt. A gimnazisták 11 százaléka alapítványok és egyéb szervezetek fenntartásában lévő iskolában tanult, ez az arány közel azonos az előző évivel.
A szakképzést is folytató középfokú intézmények többségét, 70 százalékát állami szerv működtette, és a diákok 82 százaléka folytatott tanulmányokat ezekben az intézményekben. Az állami fenntartású iskolák aránya az előző tanévhez képest közel 1 százalékponttal csökkent, az egyéb fenntartású iskoláké viszont ugyanennyivel, az egyházi fenntartású iskolák aránya gyakorlatilag változatlan volt.
Korai iskolaelhagyó
Nem sikerült a trendforduló, és tovább emelkedett Magyarországon az oktatásból idő előtt kikerülők aránya. A 2010. évi 10,8 százalékról 2020-ra 12,1 százalékra nőtt az arányuk.
2022-ben pedig már a tanulók 12,4 százaléka végzettség nélkül lépett ki a közoktatásból.
Az indikátor azoknak a 18–24 éves fiataloknak az arányát mutatja, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, és akik a kérdezést megelőző négy hét folyamán sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben nem vettek részt. Az európai uniós cél az, hogy 2030-ig a korai iskolaelhagyók arányának 9 százalék alá csökkenjen.
Az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre alacsonyabb az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek aránya: a 2010-es 13,8 százalékról 2020-ra 9,9 százalékra, 2022-re pedig 9,6 százalékra csökkent az átlag.
2022-ben 18 tagállamban 9 százalék alatt volt a korai iskolaelhagyó fiatalok aránya.
Kevés a diplomás
A 2021–2030-as időszak európai uniós stratégiai célkitűzései között kiemelt fontosságú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése is.
Cél, hogy a tagállamokban a 25–34 évesek körében ez a diplomások arány elérje a 45 százalékot.
A 2015 és 2021 közötti időszakban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya 30,2–32,9 százalék között alakult. 2022-ben 31,9 százalék volt, ami az uniós átlagtól 10,1 százalékponttal maradt el.
Magyarországon az elmúlt tanévben 63 felsőoktatási intézményben összesen 290 ezer hallgató tanult.
2015 és 2018 között a demográfiai folyamatokat követve változott a hallgatók létszáma: a nappali képzésben 4,7 százalékkal, a nem nappali képzésben pedig 4,6 százalékkal csökkent – írja az elemzés.
A külföldi diákok közül legtöbben az egészségügy, szociális gondoskodás képzési területen, valamint gazdasági, illetve műszaki és társadalomtudományi szakokon tanultak.
2022-ben a legjelentősebb küldő országok Németország, Kína, Irán, Románia, Szerbia és Szlovákia voltak. A külföldi diákok közel egyharmada ebből a hat országból érkezett.