Számos hasonló problémával küzdenek a visegrádi országok (V4) az oktatás területén, hangzott el egy Budapesten rendezett konferencián. A PISA-tesztek eredményei egyik országban sem sikerültek fényesen, a tanárhiány szinte mindenhol jelen van, a pedagógusok bére alacsony, a régiós országok között az egyik legkevesebbet a magyarországi tanárok viszik haza, hangzott el a V4-ek pedagógus szakszervezetei által összehívott találkozón. 

Számos olyan gond van a visegrádi országok oktatási rendszerében, amelyek közösek, mondta Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZS) képviselője. Szlovákiában 155 ezren dolgoznak az iskolákban a szakszervezetnek, nagyjából a munkavállalók 30 százaléka, 46 ezer tagja van.

Pozsonyban óriási a tanárhiány

Példaként említette, hogy a tanárok helyzete Szlovákiában is kritikussá vált, főleg Pozsonyban jellemző a tanárhiány, ugyanakkor Kelet-Szlovákiában nincsenek pedagógus gondok. A szlovák fővárosban pénzügyi okokra vezethető vissza a tanárhiány, hiszen Pozsonyban jól fizető állások vannak, és a tanárok sokszor egy jobb fizetésért kilépnek az oktatásból.

Szlovákiában az elmúlt évben kétszer volt pedagógus béremelés, 2023 januárjában 10 százalékos, szeptember pedig további 12 százalékkal emelkedtek a tanárbérek. Egy szlovák pedagógus átlagosan bruttó 1750 eurót keres, ami 690 ezer forintnak felel meg. A felsőoktatásban pedig átlagosan több mint bruttó 2 ezer eurót visznek haza a tanárok, ami pedig 790 ezer forintnak felel meg. Hangsúlyozta: a szlovák tanárbérek körülbelül megegyeznek a cseh és a lengyel pedagógus bérekkel,  de a magyarországi tanárok fizetése a szlovák pedagógus béreknél is alacsonyabbak.

Erre reagálva Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, Magyarországon 1400-1500 euró (553 ezer és 592 ezer forint) között van a tanárok bruttó átlagkeresete, ami a KSH által meghatározott átlagkereset 90 százalékát éri el csupán. Kiemelte, 20 ezer pedagógus hiányzik Magyarországon az oktatásból. 

A cseh, a szlovák és a magyar szakszervezeti vezetők jelen voltak a kerekasztal beszélgetés során, a lengyel szakszervezeti vezető pedig online csatlakozott. 

Frantisek Dobsik, a Cseh és Morva Oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, 220 ezer alkalmazott dolgozik a iskolákban, 20 ezer szakszervezeti tag van. A cseh diákok 15. helyen teljesítenek a PISA teszteken. Az eredmények stabilnak mondhatók, de a legutolsó PISA eredmények szerint óriási különbségek mutatkoznak az iskolák között. Az egyik céljuk éppen ezért, hogy a különbségeket valamennyire kiegyenlítsék.

Csehországban is a szociális szempontból hátrányos helyzetű területeken adódnak gondok, valamint a tanárok átlagos életkora az 50 év felé közeledik. Csehországban is leginkább matematika, fizika és idegennyelv tanárból jellemző a hiány.

A cseh pedagógusok átlagkeresete megközelíti a cseh átlagbér 130 százalékát, de az elmúlt években a cseh tanárok fizetései is 20 százalékkal elértéktelenedtek. Egy általános iskolai tanár 2024-ben 50 ezer cseh korona fizetést visz haza, ami nem sokkal több, mint 2 ezer euró (790 ezer forint).

A lengyelek a sereghajtók

2019-ben egy hónapos pedagógussztrájk volt Lengyelországban, mondta a lengyel szakszervezeti vezető. Két hét után azonban elfáradt a társadalom, a szülők is frusztráltak voltak. Vidéken nagyon nagy nyomás volt a pedagógusokon, sorolta a szakszervezeti vezető.

Ugyanakkor a kormányt nem tudták meggyőzni, és nem emelték a béreket, az OECD országok között a lengyel pedagógus bérek a legalacsonyabbak, egy kezdő tanár 400-500 eurót keres, ami 158 ezer és 197 ezer forintnak felel meg.

Van oktatási minisztérium

A szlovák és a cseh pedagógus szakszervezetek és az oktatási kormányzatok között jó a kommunikáció, válaszolták az Economx kérdésére a szakszervezeti vezetők, mindkét országban különálló minisztériuma van az oktatásnak. Úgy fogalmaztak, a háromoldalú tárgyalások a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között rendszeresek és kölcsönösen inspirálják egymást.

Irigykedem, hogy a szlovák és a cseh párbeszéd mennyire gördülékeny az érdekvédők és a kormányzat között,

mondta Totyik Tamás. Úgy fogalmazott, ez a viselkedés és gondolkodásmód a magyar kormány hozzáállásától fényévnyire van.

Szlovákiában éppen zajlik egy oktatási reform és egy olyan képzési programot hoznak létre, amit pilot projekt keretében néhány iskolában tesztelnek. Az oktatás módszertanát az iskoláknak maguknak kell kidolgozniuk. 

Csehországban is éppen az oktatás átalakítása zajlik, amelynek fő célja a tananyag csökkentése, valamint, hogy a kompetenciák fejlesztésére helyezzék a hangsúlyt. Hogy milyen módszerekkel zajlik a tanítás, az az iskolaigazgató, illetve a tantestület felelőssége, és ebbe sem az állam, sem az alapító nem szól bele, válaszolta a cseh szakszervezeti vezető az Economx kérdésére.

Totyik Tamás szerint jól látszik, hogy a környező országokban a tananyagcsökkentés és a demokratikus társadalmi párbeszéd jellemző, valamint a kompetencia alapú oktatás. Szemben a magyarországi helyzettel, ahol a tananyagemelés, a poroszos oktatás, és az iskolák önállóságának elvétele a jellemző. 

A sztrájk alapjog 

A pedagógusok sztrájkjogával kapcsolatban elhangzott, Csehországban novemberben volt az utolsó pedagógussztrájk, amikor az oktatási minisztérium csökkenteni akarta a nem pedagógus alkalmazottakra fordítható összeget, továbbá a tanárok óraszámát is, ami miatt a pedagógusok fizetése is csökkent volna. Mivel a tanároknak alkotmányos joga sztrájkolni: először sztrájkkészültséget hirdetnek, a munkabeszüntetés pedig úgy zajlik, hogy az iskola bezár, de mielőtt bezárna, a szülőknek három nappal korábban szólniuk kell. A legutóbbi cseh tanársztrájk sikeres volt és az oktatási minisztérium visszalépett, módosította álláspontját.

A Szlovák Köztársaságnak nincs sztrájktörvénye, alkotmányos jog a sztrájk. Az oktatási szakszervezet tavaly hirdetett sztrájkot, ami először egy, majd három napig tartott. Az iskolák 90 százaléka a sztrájk alatt zárva volt, a munkavállalók az iskola előtt találkoztak és olvasták fel a kormánynak címzett felhívásukat.

A tanárok sztrájkhoz való jogát soha egyetlen politikai párt és a kormány sem akadályozta.

Az oktatás jelenleg átalakulás előtt áll, főleg a digitalizáció miatt. Változik a világ és változnak a gyerekek is, ezért az iskolának is változnia kell, egy pedagógiai paradigmaváltásra van szükség, erről Ercse Krisztina, Civil Közoktatás Fórum (CKF) szóvivője, oktatáskutató beszélt.

A PISA eredményekkel kapcsolatban elmondta:

Magyarországon 

  • szövegértés területén 3 pontot rontottak;
  • matematikából 8 pontot rontottak;
  • természettudományok területén 5 pont javítottak a diákok.

Lengyelországban

  • szövegértés területén 23  pontot rontottak;
  • matematikából 27 pontot rontottak;
  • természettudományok területén 12  pont rontottak a diákok.

Csehországban

  • szövegértés területén 1 pontot rontottak;
  • matematikából 12 pontot rontottak;
  • természettudományok területén 3 pont javítottak a diákok.

Szlovákiában 

  • szövegértés területén 11 pontot rontottak;
  • matematikából 22 pontot rontottak;
  • természettudományok területén 2 pont rontottak a diákok.

A magyar PISA  eredményekkel kapcsolatban elmondta:

2018 óta lejtmenetről beszélhetünk, egy funkcionális leépülésnek vagyunk szemtanúi, az oktatási kormányzat a külső és a belső változásokat nem veszi figyelembe. Implementációs gödörben vagyunk, szükségszerű a magyar oktatást megújítani, mert fejlődési rendellenességgel küzd.

Amikor az új elképzeléseket, egy módszertant bevezetnek, akkor a mindennapok sokféleségéhez alkalmazkodni kell, ehhez pedig időre van szükség. 2020 óta Magyarországon a legjobban teljesítő diákok és a legrosszabbul teljesítő tanulók között rohamosan nőnek a különbségek.

A magyar oktatás egyre inkább elveszíti azt a képességét, hogy minden diák számára elérhető minőségi oktatást biztosítson.

Ma Magyarországon nagyon sok a tanulási zavarral rendelkező diák. Példaként említette, hogy a 15 évesek 25-30 százaléka nem tud egy használati utasítást elolvasni, nem tud visszaadni egy pénztárban, és a klímaváltozásból annyit ért meg, hogy nem kell annyi ruhát felvenni. Ha erőltetjük a rigid, merev, előíró, felülről vezényelt oktatást, akkor ez ki fog peregni a pedagógus kezekből.

Ami a kulcsszó az az alkalmazkodás, ezt egy adaptív pedagógia képes megvalósítani. Nagyon sokféle gyermek van, hozzájuk kell igazítani az oktatási rendszert. Társadalmi párbeszéd nélkül nem tud változni az iskola, sorolta. Fontos a pedagógusok támogatása, ösztönzése is. A tanárokkal is jól kell bánni, alapvetően másképp kell gondolkodni a pedagógusok szerepéről, és feladatairól, mondta a hazai közoktatás helyzetéről a CKF szóvivője.