A magyar Országgyűlés 2017. április 4-én úgy módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, hogy az elfogadott módosítások túlnyomó része a külföldi felsőoktatási intézmények működését érintette. Az Európai Bizottság (EB) úgy ítélte meg, hogy a módosított törvény több tekintetben is sérti az uniós jogot, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon.

A bizottság szerint azáltal, hogy a vitatott törvény az Európai Gazdasági Térségen (EU + Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények számára az oktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeként előírja, hogy a magyar kormány és az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya nemzetközi szerződést kössön a kérdésben, Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, amelynek az EU is szerződő fele.

Brüsszel szerint a törvény azon rendelkezése, amely arra kötelezi a külföldi felsőoktatási intézményeket, hogy származási országukban felsőoktatási képzést folytassanak, sérti az említett egyezményt, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belsőpiaci szolgáltatásokról szóló irányelvet (2006/123/EK).

Ezen túlmenően az EB úgy véli, hogy az említett korlátozások sértik az unió Alapjogi Chartájának több, így a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.

A jelen ügy szorosan kapcsolódik a Central European University (CEU) működésével összefüggésben kirobbant vitákhoz. A törvénymódosítás továbbá csak a a CEU-t érintette.

Az üggyel kapcsolatban még idén márciusban Európai Bíróság főtanácsoka, Julianne Kokott kiadott egy véleményt, amelyben úgy vélte, hogy a 2017-ben Magyarországon bevezetett, a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre és a származási államban folytatott tényleges oktatási tevékenységre vonatkozó követelmények nem egyeztethetőek össze az uniós joggal és a WTO jogával és hogy Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.

A főtanácsnok véleménye azonban nem kötelező az eljáró bírói tanács számára, de az esetek többségében a javaslattal megegyező ítélet szokott születni. Amennyiben ez így lesz, a magyar kormánynak vissza kell vonnia a vitatott rendelkezéseket. Ez viszont azon a tényen már nem fog változtatni, hogy a CEU átköltöztette az amerikai diplomát is adó képzéseit Bécsbe és deklarálta, hogy bécsi működéssel hosszú távon számol.