Magyarország ellen az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.
Az EU Bírósága július 13-án úgy döntött, hogy az Európai Bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik majd ki álláspontjukat.
Az uniós végrehajtó testület szerint mivel Magyarországon 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtásának következményeként csak idén 236 bíró szolgálati viszonya szűnne meg. Brüsszel szerint az új rendelkezések - az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel - "objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében".
Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a magyar törvénnyel megvalósított hátrányos megkülönböztetést törvényes cél nem igazolja, illetve az "nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez".
Időközben - júliusban - az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta a bírák jogállásáról szóló törvény nyugdíjazással összefüggő, a kötelező felmentésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét, és a megtámadott rendelkezést annak ez év január 1-jei életbe lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Ab-döntés kihirdetésének napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - tette hozzá.
Kis változtatással okafogyottá válik az ügy?
A magyar parlament kedden tárgyalhatja Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezést átírva 62 évről 65 évre növeli a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában a Magyarországgal szemben az igazságügy korábbi módosítása kapcsán folyó eljárással kapcsolatban közölte: "Úgy gondoljuk, hogy mivel azt a rendszert az Alkotmánybíróság részeiben megsemmisítette, s (...) mi újfajta szabályozást hozunk, éppen ezért az az eljárás, amit az Európai Bizottság indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen, ez a kötelezettségszegési eljárás okafogyottá válik".