Az eurózónás és az amerikai pénzügyminiszterek péntek reggeli találkozóján Timothy Geithner arra ösztönözte európai kollégáit, hogy bővítsék az európai mentőalapot (EFSF) a szuverén adósságválság és a bankrendszer likviditásgondjainak enyhítése érdekében. Részletekkel azonban nem szolgált Geithner.

Ezzel szemben az eurócsoport elnöke Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy az eurózóna kormányai el fogják fogadni a július 21-én tett vállalásokar a válság megoldása érdekében - beleértve az EFSF működésének rugalmasabbá tételét is.

"Jelentős lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitást fenntartsuk, visszaállítsuk a bizalmat és a növekedést támogassuk" - mondta Juncker újaságíróknak a Reuters szerint.

Írország és Portugália kisegítő programja rendben halad, Görögország újabb hitelrészletéről szóló döntés pedig októberben várható - mondta Juncker.

A pénzpiacok nagyjából stabilak voltak a kijelentést követően, az olasz 10 éves kötvények és a német bund közötti hozamkülönbség mérséklődött. A tőzsdeindexek a csütörtöki összehangolt jegybanki döntés nyomán még pénteken is emelkedtek.

A Reuters emlékeztet arra, hogy elemzők szerint ahhoz, hogy a piacok elhigyjék, hogy a válság megállítható az EFSF méretét meg kell növelni.  Németország azonban ellenzi, és több eurózónás parlamentnek még ratifikálnia kellene az arra vonatkozó döntéseket, hogy az alap elővigyázatossági hiteleket nyújthasson a bajban lévő országok számára és vásárolhasson ezen országok állampapírjaiból.

Rendhagyó módon a találkozó előtt az Európai Bankszövetség is kiadott egy közleményt, amelyben az EU-t arra szólította fel, hogy "vállaljanak egyértelmű kötelezettséget az erősebb kormányzás és a szigorúbb költségvetési fegyelem iránt.

"Egységes és világos jelzést szeretnénk látni az európai pénzügyminiszterek, és az ECB jegybankárai részéről a piaci bizalom visszanyerése érdekében" - állt a közleményben.

A legtöbb közgazdász szerint Görögország csődje lekerülhetetlen, Olaszország pedig attól függetlenül, hogy parlamenti felhatalmazást kapott az újabb megszorító csomag, még nem került ki a célkeresztből. A Reuters által megkérdezett 50 közgazdász szerint 65 százalékos egy görög csőd esélye, akiknek fele gondolja úgy, hogy ez a következő fél évben be is következik.