A monetáris tanács október 25-i kamatdöntő ülésén Király Júlia, az MNB alelnöke 0,25 bázispont emelésre szavazott, és hatan szavazták meg az érvényes 6,0 százalékos alapkamat szinten tartását - ez derül ki az ülésről szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kamatdöntési opciók értékelésekor a Monetáris Tanács tagjainak túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzetben kiváró monetáris stratégiát érdemes folytatni. A reálgazdasági folyamatok indokolttá tennék a monetáris kondíciók lazítását, a globális kockázati megítélés jelentős romlása, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok ugyanakkor megakadályozzák ennek érvényre juttatását.

Megoszlott viszont a tanácstagok véleménye a jövőben kívánatos monetáris politikai kondíciók és azok kommunikációja tekintetében. Egyes tanácstagok szerint a kiváró monetáris politika folytatása mellett azzal érveltek, hogy az Európai Központi Bank a jövőben várhatóan kamatcsökkentést fog végrehajtani, így a forinteszközök kamatfelára növekedhet is.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy az euróövezet adósságválságára visszavezethető külső sokkokra a hazai monetáris politika nem tud érdemben reagálni. Többen úgy látták ugyanakkor, hogy a külső körülmények nem alakulnak kedvezően, és Magyarország kockázati megítélése tartósan romlik, akkor az inflációs kockázatok is emelkedhetnek, és a későbbiekben nem kerülhető el a monetáris kondíciók szigorítása.

A tagok többsége a tekintetben is egységes álláspontra helyezkedett, hogy az inflációs kilátásokat azt követően lehet értékelni, hogy az euróövezeti periféria adósságválságának rendezésére irányuló intézkedések és a hazai gazdaságpolitikai lépések részletei nyilvánosságra kerülnek.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a döntéshozatal során a legnagyobb bizonytalanságot jelenleg Magyarország kockázati megítélésének előrejelzése okozza. A tagok egy része úgy látta, hogy az uniós intézkedések részleteinek jóváhagyását és bejelentését követően az eurózóna periféria országainak válsága rövid távon enyhülhet. Ennek következtében a közeljövőben javulhat a befektetői hangulat, ami a forinteszközök iránti kereslet növekedésével és a forint árfolyamának erősödésével járhat.

Ezzel szemben többen hangsúlyozták azt, hogy a nemzetközi környezet kiszámíthatatlansága mellett a devizahitelek végtörlesztése és a 2012. évi költségvetés is bizonytalanságokat hordoz. Egyes tagok kedvezőnek ítélték, hogy a költségvetés hiánya európai viszonylatban továbbra is rendkívül alacsony. Volt azonban, aki azt hangsúlyozta, hogy a hosszabb távú növekedési kilátások romlása a fiskális pálya fenntarthatóságát veszélyeztetheti. Emellett a devizahitelek végtörlesztése iránt is visszafogott az érdeklődés, amiben a bankok magatartása is szerepet játszhat.

Egyes tanácstagok külön felhívták a figyelmet arra, hogy több vezető politikus is kilátásba helyezte a végtörlesztési lehetőségek további kiterjesztését. Amennyiben erre sor kerülne, az kedvezőtlenül befolyásolhatná Magyarország kockázati megítélését - olvasható a monetáris tanács rövidített jegyzőkönyvében.

A tanács november 29-én tartja következő kamatdöntő ülését.