A kormány az Európai Unióhoz fordul az internetszolgáltatás áfájának csökkentése érdekében - nyilatkozta a lapnak Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos. Jelenleg az EU-s irányelv értelmében az internetezésre a legmagasabb mértékű áfa vonatkozik unió szerte. Ez azt jelenti, hogy ugyan az általános forgalmi adók mértékének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, de a szabály szerint az internetszolgáltatást minden esetben a legmagasabb mértékű áfa kell hogy terhelje.
A kormány 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra mérsékli az internetadót. Ez kétféleképpen érhető el: az egyik megoldás, hogy Magyarország kivételt kér a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs bevezetése érdekében. A másik út pedig, hogy az európai digitális felzárkózás felgyorsítása céljából a kormány a visegrádi országcsoporttal közösen kezdeményezi az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását.
Szavai szerint ezzel valamennyi uniós tagország számára megnyílna a lehetőség, hogy a saját áfarendszerében az internetezést a legmagasabb áfakulcs helyett kedvezményes áfakulcsba sorolja. Deutsch Tamás tájékoztatása szerint az áfa 18 százalékra csökkentése 14-15 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államnak.
Mindenhová eljuttatnák
Deutsch szerint Európában elsőként Magyarországon lesz minden háztartásban elérhető a "szupergyors" vezetékes internet, és bevezetnek egy internet-alapcsomagot. Utóbbival a kormány célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig azt nem tudták megfizetni. A kormány tervei szerint ez az alapcsomag legkésőbb 2018-tól elérhetővé válik, de a miniszterelnöki biztos jó esélyt lát arra, hogy már 2017-től el tudják indítani.
Elmondta, hogy bár ma mintegy 2300 településen nincs ingyenes wifi, 2017-2018-ra a szolgáltatás mindenhol legalább egy közterületen és közintézményben elérhető lesz. Az eddigi számítások szerint ennek megvalósítása 4-500 millió forint költséggel jár majd. Ugyancsak a Digitális jólét program része, hogy minden oktatási intézményben - általános iskolában, középiskolában, szakképző és felsőoktatási intézményben - elérhetővé válik az épületen belül működő wifiszolgáltatás - olvasható a Magyar Időkben.