Hatásosak az itthon használt vakcinák, de nagyon mást mutatnak a magyar adatok, mint a szerbek

Vasárnap délelőtt a magyar kormány a Facebookon közzétette, hogy az oltási kampány 2020. december 26-i kezdete és 2021. április 20. között a beoltottaknál hogyan hatottak az oltások. Eddig az időpontig összesen 1,4 millió ember kapta meg a második adagot, tehát az adatmennyiség már bizonyos következtetések levonását lehetővé teszi, még ha nem is százalékos bontásban és tudományos igényességgel meghatározott feltételekkel tették azt közzé. Így például nem tudni, hogy a második oltás után milyen időközönként vizsgálták a beadott vakcinák hatékonyságát a megbetegedések és a halálozások terén. Viszont az tisztán látszik a közölt eredményekből, hogy mindegyik vakcina hatékony védelmet alakíthatott ki.

Magyarországon elsőként a Pfizer/BioNTech, majd a Moderna készítményeivel kezdődött meg a vakcináció, ezt követte az AstraZeneca és Szputnyik V, majd a kínai Sinopharm használata. Ezeknél a készítményeknél eltérő idő alatt alakul ki a védettség a gyártók szerint: a Sinopharm esetében például az első dózis után 28 nappal kell beadni a másodikat, de az elöltvírusos vakcina esetében csak ezután 28-35 nappal alakul ki a tényleges védettség, vagyis közel 60 napig az oltottaknak úgy kell viselkedniük, mintha semmilyen készítményt nem kaptak volna, a Szputnyik V vagy az AstraZeneca viszont az első dózis beadása után 14-21 napon belül már előidéz immunválaszt a SARS-CoV-2. vírussal szemben, míg a második oltás után 2-3 héten belül alakul ki a teljes védettség.

Az mindenesetre látszik a kormány adataiból, hogy 1,4 millió oltás beadása után alig 5714 ember betegedett meg - a szaknyelv ezt áttöréses fertőzésnek hívja -, míg 273 haláleset történt a duplán oltottaknál. Százalékos arányt nézve ez 0,041 százalékos megbetegedést jelent, míg a halálozási arány csak 0,0195 százalék volt. Az operatív törzs közlése szerint a legkevesebb haláleset a Szputnyik V-hez kötődik, amelyiknél összesen 2 áldozatot követelt a járvány a papíron védett személyeknél. A Sinopharm esetében 78, a Pfizer/BioNTech-nél ezt 175 főt jelent. Viszont az adatok összehasonlíthatóságát nehezíti, hogy eltérő korcsoportok kapták a készítményt: Pfizer/BionTechet leginkább az idősek és az autoimmunbetegségekkel küzdők kaptak, míg a Sinopharmot addig csak az alapbetegség nélküli idősek kapták többségében. Az is különbség, hogy az amerikai-német fejlesztésű oltást az oltottak közel 40 százaléka kapta meg, míg a Sinopharmot valamivel több mint a negyedük. Tehát lehetnek eltérések emiatt is.

Viszont az adatokból az látszik, hogy százezer főre vetítve 32 ember halt meg a Pfizer/BioNTech beadása, 16 a Sinopharmmal való oltás után. Fontos hangsúlyozni, ha valakit elbizonytalanítanának az eredmények, hogy ezek sokkal alacsonyabb arányokat mutatnak, mint az oltatlanoknál, másrészt nem ismert, hogy pontosan milyen más betegségek járulhattak közre akármilyen oltott halálához.

Szerbiában más jött ki

Hasonló kutatási eredmények érkeztek Szerbiából is, ami azért is jelent izgalmas összehasonlítási alapot, mert ott a Moderna kivételével pontosan ugyanezek a készítmények vannak használatban. Viszont az összehasonlíthatóságot nehezíti, hogy a megbetegedésekre vonatkozóan specifikus adatok jöttek az április 19-én közzétett adatoknál, míg a halálozásra vonatkozóan nem közöltek számokat.

Abból a szempontból viszont tanulságos a Dobson Szabolcs, gyógyszertörténész, gyógyszerész, címzetes egyetemi docens által készített összefoglaló, hogy jól mutatja, a kórházba kerülés esélyét is jelentősen csökkentik a védőoltások: Szerbiában az AstraZeneca és a Pfizer-készítménye után sem regisztráltak olyat, hogy jelentős mennyiségű ember kórházba került volna koronavírussal a második oltás felvétele után. A Szputnyik esetében ez 0,1, a Sinopharmnál 0,2 százalék volt, ami épp fordított eredményt mutat a hazai felméréshez képest. A német-amerikai termék beadása után tüdőgyulladás is csak az érintettek 0,1 százalékánál alakult ki, míg a két vektorvakcinánál 0,3-0,3 százalék esetében fordult ez elő, itt a Sinopharm 0,7 százalékot mutat. Kiemelendő viszont, hogy Szerbiában korábban kezdték a kínai termékkel az oltást és más specifikáció szerint adták a lakosságnak.

Szerbiában rendszeresek az adatközlések a vakcinák immunogenicitásáról is: aszerint védettség a második beadott oltás után a legjobb mértékben a Szptunyik és a Pfizer-féle vakcinák után alakul ki, a legkevésbé a Sinopharmnál, de mindegyiknél 90 százalék feletti volt az eredmény, ami azt jelenti, hogy érdemes ezeket a készítményeket beadatni. Az antitestválaszos szerb kutatás eredményeit ebben a cikkben ismertettük részletesen.