"Húsz napon át folyt ki a csatornából a szennyvíz, bele a patakba, ami 3 kilométer után a Balatonba ér" - mondta az Indexnek Mórocz László balatonszőlősi polgármester, aki szerint azonban nem a környezetszennyezés a legsúlyosabb probléma, hiszen a szennyvíz csak hígítva jut a tóba, hanem az 1033 forint/köbméteres helyi csatornadíj, amely körülbelül háromszorosa az országos átlagnak. "Mivel a csatornarendszer üzemeltetője minden megtisztított köbméter vizet felszámol, tulajdonképpen a csatornába szivárgó talajvizet is kiszámlázzák a lakosoknak" - magyarázta a polgármester.

Az üzemeltetőnek, a Bakonykarszt Zrt-nek még felárral sem éri meg a szőlősi és pécselyi szennyvíz elvezetése és tisztítása, mivel annyi víztöbblet érkezik a falvakból, hogy a valós költségek egy részét inkább lenyelik. "Nem számlázhatnak ki 2000 forintot köbméterenként, így viszont folyamatos veszteséget szenvednek el" - mondta a Mórocz. A helyzet tarthatatlansága miatt Pécsely és Szőlős 2010-ben pert indított a kivitelező, a Swietelsky Kft. ellen, amelybe a Bakonykarszt is beszállt.

Lapátjuk sem volt

A rossz, igénytelen kivitelezés miatt nem csak a talajvíz jut be a csatornába, de ugyanott a szennyvíz is kiszivárog. Bár még nem vizsgáltatta be a talajt, Mórocz meg van róla a győződve, hogy a talaj minőségét is veszélyezteti a szivárgás. A rendszerrel más problémákat is tapasztaltak. A polgármester kertje például most húsvétkor egy szennyvíztóvá változott, de más lakosoknál is előfordult, hogy feltört a szennyvíz.

A problémáról a Pécselyi-medencét kezelő Balaton-felvidéki Nemzetin Park is tud. Ők jelentették a problémát a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, amely vizsgálatot indított az ügyben. A vizsgálat állásáról későbbre ígértek tájékoztatást.

Balatonszőlős, Pécsely és Aszófő 2000 körül döntött úgy, hogy csatornarendszert épített. Szőlősön és Pécselyen ugyanaz a cég, a Swietelsky egyik alvállalkozója végezte el a munkát. A polgármester elmondása szerint a kivitelezők teljesen amatőrök voltak, sokszor nem voltak megfelelő eszközeik és igénytelenül végezték el a munkát. Már az építkezés közben több bejelentés érkezett az önkormányzathoz, a lakók arról panaszkodtak, hogy munkások nem tömörítették megfelelően a földet, ezért az beszakadt, de néhányan azt is jelentették, hogy a kivitelező nem szerelte fel a tömítő gyűrűket a megfelelő helyekre. Egy helyi lakos arról is beszámolt, hogy előfordult, ő adott lapátot, vödröt, sőt még cementet is a kivitelezőknek. A szennyvíz-ügyről a napokban egy helyi tévés rövid beszámolót készített, hogy a problémát a nyilvánosság elé tárja.

"Ahogyan ez a csatornarendszer ki van építve, az nem felel meg az előírásoknak" - közölte Radács Attila, a Bakonykarszt műszaki igazgatója. Radács szerint bár az országban máshol is előfordul hasonló rendellenesség, a Pécselyi-medencében kialakult helyzet súlyossága kirívó. "Más helyeken 1 köbméter elhasznált vízre 800 liter szennyvíz jut. Nálunk 1300" - illusztrálta a probléma nagyságrendjét a szőlősi polgármester. Radács szerint a problémákat az okozza, hogy az aknák és a csövek nincsenek jól összeillesztve, és ezeken a helyeken történik a szivárgás.

Megszakértették

A Swietelsky Kft-vel folytatott pereskedés egyik fordulataként a bíróság egy független igazságügyi szakértőt rendelt ki, hogy megvizsgálja, valóban a kivitelezés hiányosságai okozzák-e a problémát. A szakértő többször is járt a falvakban tavaly nyáron, mindannyiszor a legnagyobb szárazság idején - mesélte Mórocz, aki szerint így nagyon nehéz megállapítani, hogy egy csak esős időben fennálló problémának mi az oka.

A szakértő egyébként arra jutott, hogy a szennyvíztöbbletet a lakosok törvénytelen magatartása okozza, tehát az, hogy a csatornába szivattyúzzák a például a pincéjükben felgyülemlett talajvizet. Mind a polgármester, mind Radács megkérdőjelezték a szakértő függetlenségét szakmaiságát is. A hírportál a Swietelsky Kft-t is megkereste az ügyben, ők későbbre ígértek tájékoztatást.