Az előző héten csak hétfőn volt csapadék az országban, az is csak a Tisza-tótól keletre egy keskeny sávban, illetve elszórtan a Dunántúlon, de csak elenyésző mennyiségben, így tovább nőtt a csapadékhiány. Legutóbb szeptember 23-25. között esett számottevő mennyiség délnyugaton és északkeleten (15-20 mm), előtte pedig augusztus végén - szeptember elején esett a Dunántúlon nagyobb mennyiség (50-100 mm).

Viszont az ország jelentős részén július vége óta alig esett. A talaj egyre szárazabb: a fölső 20 cm-es réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre eső országrészben már kritikus a nedvességhiány. Sokfelé 150 mm körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a fölső 1 méteres talajrétegben. A legrosszabb a helyzet Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Pest megye délkeleti, Heves és Borsod megye déli, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar nyugati részein. A hőmérséklet jóval az átlag fölött alakult az előző héten: a hűvös reggeleket 20, 25 Celsius fok közötti maximumok követték.

A szeptember eleji esők előtt vetett repce általában jól fejlődött és jellemzően 6-8 leveles fenológiai fázisban van, de a szárazság ezeket az állományokat is egyre jobban megviseli. Az esőt követően történt vetéseken nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt, sokfelé kritikus a helyzet (elsősorban az Alföld középső területein).

Zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talajelőkészítés, de a száraz talajban nehéz, vagy nem is lehet jó magágyat készíteni. A csontszáraz, rögös, poros talajban pedig egyáltalán nem vagy csak nehezen indul a kelés. Az előző bekezdésben említett területeken, ahol valamennyi nedvesség van a talaj fölső rétegeiben, ott megindult a lassú kelés, de például az Alföldön sokfelé csak egy kiadósabb eső után tud majd elkezdődni. A még kint lévő kukorica betakarítására és a szőlő szüretére viszont kedvező a száraz, meleg időjárás.

A kép forrása: Pixabay.