A koronavírus kitörése után a hazai szuicid ráta hosszú évek óta tartó csökkenő trendje megtorpant, amiért elsősorban a férfiak közt észlelt növekvő önpusztító magatartás volt felelős - derül ki az Orvosi Hetilapban megjelent kutatásból.
Az elemzésben a szakemberek az öngyilkos halálozások számát kutatták a pandémia első két évében 2020-ban és 2021-ben.
Mint írják, Magyarország azon kevés országok közé tartozik - Nepál, Spanyolország, India, Japán és Puerto Rico mellett - , amelyekben a járvány kitörése után a nemzeti szuicid ráta kedvezőtlen fordulatot vett.
| Év | Férfi | Nő |
| 2018 | 1276 | 380 |
| 2019 | 1158 | 392 |
| 2020 | 1311 | 395 |
| 2021 | 1203 | 358 |
| forrás: KSH | ||
Amíg a legtöbb országban jobbára nem változtak, esetleg csökkentek a szuicid ráták az első járványévben - 2020-ban - addig hazánkban a befejezett öngyilkosságok száma szignifikánsan nőtt - írják a tanulmányban. Ugyanakkor a járvány második évében 2021-ben a pandémia öngyilkosságra gyakorolt kedvezőtlen hatása a teljes populáción belül mérséklődött, míg a férfiaknál eltűnt.
Az elmúlt három évben ennyien vetettek véget saját kézzel az életüknek:
- 2019-ben 1550-en
- 2020-ban 1706-an
- 2021-ben 1561-en
Magyarországon 2000 és 2020 között csaknem felére csökkent az öngyilkosságok száma. 2000-ben százezer férfi lakosra 51, százezer női lakosra 15 öngyilkosság jutott, 2020-ra ez az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A vizsgált időszakban a nemek közötti különbségek kis mértékben növekedtek.
2020-ban a férfiak öngyilkossági arányszáma közel négyszerese volt a nőkének.
2000 és 2020 között korcsoportonként különböző mértékben mérséklődött az öngyilkosságok száma: míg a 25–54 év közöttiek halálozási rátái az átlagosnál nagyobb mértékben, 57–67 százalékkal csökkent, addig a 15–24, az 55–64 évesek és a 65 évesek és annál idősebbek között csak 39–48 százalékkal mérséklődött az öngyilkosságok száma.
Az öngyilkosságok számát tekintve 2020-ban mindkét nem esetén az 55–64 éves, illetve a 65 éves és annál idősebb korosztály volt a legveszélyeztetettebb.
Regionális különbségek
Bár kis mértékben csökkentek, továbbra is jelentősek a regionális különbségek. 2020-ban százezer főre számítva
- a Dél-Alföldön 25-en,
- Nyugat-Dunántúlon 13-an haltak meg öngyilkosság következtében.
Az országos érték ebben az időszakban 17 volt.
Nemek szerinti különbségek
Míg 2020-ban százezer főre számítva Dél-Alföldön 40 férfi és 12 nő, addig Nyugat-Dunántúlon 22 férfi és 5 nő vetett véget az életének. A többség az akasztást választotta, de lényegesek a férfiak és a nők elkövetési módjai közötti különbségek is. Míg férfiaknál az öngyilkosság következtében meghaltak 64 százaléka az akasztást választja, addig a nőknél 43 százalékos ez az arány, ugyanakkor a nők harmada a mérgezést választja.