A Medicina Top 200 című kiadvány bemutatása alkalmából rendezett fórumon a kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott, a kórházi mindennapok valósága egyáltalán nem rózsás. Egy elviselhetetlen elnyúló választási kampánynak vagyunk még mindig az elején, amelyben a jelszószerű üzenetek dominálnak, és kiszolgáltatott, megalázott, túldolgozott és az egyűttműködési stratégiákat kereső munkatársakat kell a mindennapi harcba beállítani.
Velkey a legfontosabb beavatkozási pontok között elsőként a működési forrásbővítés szükségességét említette, amely minden gazdasági és politikai racionalitás figyelembevételével is életbevágó. A továbblépéshez szükséges a betegek emberi igényire való figyelés, a centralizáció mellett a decentralizáció felé fordulás, az egyértelmű betegút szabályozás, a szakemberek még fokozattabb megbecsülése, valamint a fekvő- és járóbetegellátás, valamint az alapellátás funkcionális integrálása - tette hozzá.
Nincs több tartalék
A kórházszövetség elnöke kiemelte, világosan látni kell, hogy a hatékonyságjavító intézkedések kimerültek. Izgalmas kérdésnek nevezte a fedezetlen kötelezettségvállalások dilemmáját, amely mindig ott lebeg a kórházvezetők és menedzserek feje fölött.
Velkey szerint alapvetően forrásallokációs kérdés a várólista rendezése, amelyet csökkenteni kell, de semmiképpen sem az egészségügyi büdzsé keretei között, hanem extra források beépítésével. A konszolidáció kapcsán rámutatott, fontos, hogy minél gyorsabban sor kerüljön rá, de ez a pénz kevés, a problémát csak elodázza, nem megoldja. A fő beavatkozási pontok között említette a kórházfinanszírozási technikák, a TVK és HBCS rendszer korrekcióját.
Mint fogalmazott, döntően állami fenntartású centralizált rendszer jött létre, amely mellett fontos a térségi, szakmai feladatok megerősítése, a térségekben a szakmánkénti világos betegút menedzsment létrehozása. Egyértelműen meg kell határozni a társadalombiztosítési alapcsomag tartalmát, és meghatározni az extra igényeket, ez nagy lépés lenne a paraszolvencia rendszer kivezetésére.
Ahol a magánellátás is jó helyen lenne
Velkey úgy vélte, a magánellátások az uniós forrásokkal megerősített kórházi rendszerben jó helyen lehetnének, ha megfelelő, szigorú és pontos szabályozással ennek a feltételeit megteremtenék. Jelentős átalakításra szorulónak nevezte a szakorvosi képzési rendszert.
A kórházszövetség elnöke azt kérte a politikusoktól, hogy kíméljék meg az egészségügy még megmaradt értékeit a választási kampányban, a gazdaságpolitikusok pedig szemléljék árnyaltabban és alázatosabban ezt a nagyon sajátos logikájú, közgazdasági kuruzusokon alig oktatott, ám minden bavatakozásra és azok hiányára is érzékenyen reagáló ágazatot.
Így látja az egészségügyi kormányzat
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előadásában úgy fogalmazott, látható eredményei vannak az egészségügyi intézményrendszer racionalizációjának, a népegészségügyi szabályozásban tett intézkedéseknek, és jó lépés volt a várólisták központosítása is. Az elmúlt több mint három év intézkedéseiről szólva kiemelte: az intézményrendszer átalakításával csökkent az átlagos ápolási idő, és mérséklődött a régiók közötti vándorlás is. A kórházközpontú ellátórendszer elmozdult az egynapos sebészet irányába.
Az államtitkár elmondta, a népegészségügyi termékadó bevezetése óta 25 százalékkal csökkent az érintett termékek fogyasztása. Kiemelte az energiaital fogyasztás csökkentéséért, a dizájnerdrogok visszaszorításáért életbe léptetett intézkedéseket, továbbá azt, hogy lépéseket tettek a transzzsírfogyasztás visszaszorításáért. A következőkben az oltási programok kiterjesztését tervezik - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte, hogy jól haladnak az elektronikus egészségügyi fejlesztések - így kikerülhetnek például a rendszerből a kettőzött vizsgálatok -, hamarosan törvényileg garantálják a hozzáférést az adatokhoz, így az ott dolgozók és kutatók hiteles dokumentumokból dolgozhatnak majd.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta: Magyarország az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Egyes országokban ezt a közszféra bércsökkentésével hajtották végre, Magyarországon viszont a bruttó bérek nem csökkentek, sőt két területen béremelést hajtottak végre. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben az államháztartás konszolidációját szolgáló lépések nem vettek el forrást az egészségügyből, és az összes megtakarítást visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe.