A daganatos halálozások száma sajnos nem csökken Magyarországon, reagált a február elején megjelent OECD statisztikai adatokra Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) onkológiai konferenciáján.

Az OECD legfrissebb rákügyi országprofilja szerint a Magyarországon a daganatos betegek halálozása 32 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedés fordult elő, ami meghaladta az előző két évben regisztrált számot - 2020-ban 66 459, 2021-ben pedig 66 652 új beteg került az ellátórendszerbe. 

A daganatos betegségek egyre inkább krónikussá szelídíthetők, ezért ma már tovább élnek az emberek, mondta Bidló Judit és hozzátette: 2023-ban a nők átlagosan 78 éves korukig, a férfiak pedig 71,2 évig éltek.

Kapcsolódó

A lakosság egészségi állapota csupán 20 százalékban függ az egészségügyi ellátórendszertől, az egyén felelőssége ettől sokkal nagyobb. Úgy fogalmazott, hogy három nagy pillére építik az egészségügyi politikát, amit a népegészségügyi programban fogalmaztak meg. Az első fő cél, hogy legyünk egészségesek egy életen át, a másik a betegség terhek mérséklése, a harmadik pedig egy támogató közösség, ezzel utalt a betegszervezetek fontosságára is.

Újra kell definiálni a szűrővizsgálatokat

Lényeges, hogy a diákok már az iskolában szembesüljenek az egészségneveléssel, a felnőttek életét pedig az egészségfejlesztési irodákon keresztül tudják befolyásolni, éppen ezért is fontos a szűrések újragondolása és újradefiniálása is.

Elérhetővé és láthatóvá kell tenni a szűrővizsgálatokat, a papíralapú behívók helyett már fejlesztik a digitális időpontfoglalást a szűrővizsgálatoknál is.

A népegészségügyi szűréseknél rugalmas, online foglalható rendszerre van szükség, hogy a lakosság, akár egy balatoni nyaralás során is el tudjon menni a lakóhelyétől távol egy szűrővizsgálatra.


Példaként említette, hogy a nők nagy része a magánellátásba jár méhnyakrák-szűrésre, de a tervek között szerepel, hogy a magánorvosok számára is biztosítják majd, hogy a levett mintát a központi finanszírozott laborba küldhetik és azért nem kell külön fizetniük.

A vastagbélrák szűréssel kapcsolatban elmondta, hogy azon is dolgoznak, hogy az  EgészségAblak applikációban a székletvér vizsgálathoz szükséges jogosultság megjelenjen, és ez alapján a teszteket átvehesék az 50 év felettiek a patikákban.

A különböző betegségek egészségügyi kiadásaival kapcsolatban elmondta: a daganatos betegekre fordított költségek a legmagasabbak, tavaly 294 milliárd forintot költöttek a rákbetegek kezelésére, a  keringési betegségekre pedig 184 milliárdot forintot.

A boncolási rátákon sok múlik

Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisai 2009 óta kutathatók. Ez egy egyedülálló rendszer Közép-Európában, ez nem egy regiszter, nagy benne a zaj, mondta Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

Példaként említette, hogy az OECD 2018-as adatai szerint 66 ezer daganatos beteget regisztráltak Magyarországon, de a NEAK adatbázisa szerint 57 ezer új daganatos beteget mutat, ami jelentősen különbözik az OECD számaitól.

Magyarországon historikusan magas a boncolások aránya, más országokban, például Romániában vagy Szerbiában sokkal alacsonyabbak a post mortem jelenségek, vagyis a halál után kiderülő betegségek aránya.

Kiemelte: a daganatos rizikófaktorok tekintetében rosszul állunk, de ez nem kiemelkedő a régió országaihoz képest.  A rosszindulatú elváltozásoknak csak egy részét diagnosztizálják a beteg élete során, nagyon sok esetben csak a boncolások után derül ki az elváltozás.

Példaként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban található tüdőrákos halálozások 14,3 százaléka csak a boncolás során derült ki. 

2011-2019 között diagnosztizált daganatos betegségeknél az látszik, hogy a férfiak betegterhe jóval nagyobb, mint a nőké. Ugyanakkor a 40-49 éves férfiak daganatos incidenciája 2011-2019 között a tüdőrák esetében 9,8 százalékkal csökkent, a fej nyaki rák esetében pedig 11 százalékkal. A halálozásnál is hasonló csökkenést mutatnak az adatok. 

A top daganatos betegség incidenciai rátájában brutálisan kiugrik az emlőrák előfordulása, 100 ezer főre 140 esetet jut. Az 50-59 éves korosztályban már 100 ezer fő esetében több mint 260 emlőrákos esetet diagnosztizáltak az orvosok. 

A napokban a WHO is egyébként arra figyelmeztetett, hogy 2050-re élete során minden huszadik nőnél kialakul majd a mellrák, erről itt írtunk bővebben.

Magyarországon az emlőrák esetében 74 százalék, a vastagbélráknál pedig 45 százalék az ötéves túlélés aránya. De folyamatosan javulnak az esélyek, a vastagbéldaganat esetében tíz év alatt 5 százalékkal javultak az ötéves túlélési mutatók, sorolta Kiss Zoltán.

A fiatal emlőrákos betegeket ötéves túlélési aránya 80 százalék feletti, ezzel pedig a közép-európai régió legjobbjai közé tartozunk.

Minden harmadik gyógyszer onkológiai készítmény lesz

A következő négy évben a gyógyszerpiacon az elhízás, a mentális egészség és a központi idegrendszer gyógyszerei jelentős növekedési ütemmel szerepelnek majd, de emellett az onkológia piac is emelkedni fog, mondta Szilágyi Dávid - IQVIA magyarországi tanácsadási csapatának a vezetője.

Az onkológia gyógyszerek a teljes piac harmadát teszik majd ki.

Az onkológiai gyógyszerpiacon folyamatos az időnyomás, egy egyre jobban növekvő piacról van szó. Ennek hátterében a személyre szabott gyógyászat előretörése, a betegszám emelkedése, valamint az áll, hogy a gyógyszer cégeknek minél hamarabb eredményeket kell produkálni.

Januárban menesztették az OOI főigazgatóját

Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül január 31-i hatállyal vonta vissza Polgár Csaba főigazgatói  megbízását az Országos Onkológiai Intézet (OOI) élén, erről itt írtunk.

Polgár Csaba az (OOI) januárban menesztett főigazgatója is jelen volt a konferencián, aki felmentésével kapcsolatban elmondta, hogy az ami az utóbbi hetekben történik az onkológiai területén, azzal kapcsolatban le kell vonni a tanulságokat, főleg azoknak, akik meghozták a döntést és azoknak is, akik végrehajtották.

Az OECD legfrissebb jelentésével kapcsolatban azt mondta, a legrosszabbul a kardiológia halálozásban állunk, de nem állunk jól az onkológiai területén sem.

Valamint hangsúlyozta, hogy Magyarország GDP arányosan sem költ eleget az egészségügyre.

Kiemelte, hogy a daganatok 40 százaléka megelőzhető lenne. A dohányzás például a rákbetegség kialakulásához 7 százalékban járul hozzá, az alkoholfogyasztás 8 százalékban, az elhízás pedig több mint 5,5 százalékban felel egy esetleges daganatos betegség kialakulásáért. Beszélt a rákmegelőzésről, hogy a fiatalok HPV-átoltottságban nagyon jól állunk. Kiemelte, a robotsebészet fontosságát, például az OOI-ben már 3500 műtétnél tartanak, amit a Da Vinci robot végzett el. A modern terápiás eszközök használatával kapcsolatban elmondta, ezekre azért van szükség, mert csökkennek a várólisták, csökkennek a költségek, kevesebb a kórházi fertőzés. 

Programot hirdetett Dank Magdolna

Ott volt a konferencián Dank Magdolna is az OOI újonnan kinevezett főigazgatója. Kiemelte, hogy valamivel több mint két hete az intézmény főigazgatója, és hangsúlyozta, mind a négy orvosi egyetemre számít a munkája során. Ahhoz, hogy mint országos intézmény vezetője javuló adatokról számolhasson be, ahhoz ki kell tekintenie, együtt kell működnie a többi onkológiai centrummal is.

Kitért arra is, hogy a háziorvosok edukációja sarkalatos pont, az alapellátó orvosok fontos pillérei az onkológiai ellátásnak, ezért is szerveznek számukra továbbképzést. 

Nagyon tiszteli a NEAK adatokat, de azok finanszírozási adatok, ehhez neki szakmai adatokat kell hozzátenni. Mindig irigykedett a cseh betegregiszterekre, ehhez hasonló magyar regiszterekre van szükség.

Az egyén felelőssége lényeges

Fontos, hogy mindenki váljon a saját egészségének szakemberévé, mert soha nem lesz annyi orvos vagy szakápoló, hogy az egészséggel kapcsolatos minden fontos részletet elmondjanak számára, erről már Papp Magor, a  Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának igazgatója beszélt. A rengeteg magyar egészségügyi adattal kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy ha képződik egy adat az egészségügyben, akkor azt hasznosítani tudja minden szolgáltató, attól függetlenül, hogy az adat hol keletkezett.

Papp Magor is a háziorvosok szerepét hangsúlyozta az egészségügyi ellátórendszerben hiszen, ha észlelik egy páciensnél, hogy régen járt szűrővizsgálaton vagy magas rizikófaktorral rendelkezik, akkor figyelmeztethetik, hogy vegyen részt szűrővizsgálaton.

Példaként említette, hogy Svájcban emelkedik annak az ügyfélnek a biztosítási díja, aki nem jár szűrésre, a jó gyakorlat között pedig kiemelte: hogy van olyan svájci biztosító is, amelyik jutalomként karácsony előtt az egészségtudatos ügyfele számára pénzt térít vissza.