Ma is toronymagasan vezeti Magyarország a  rosszindulatú halálozásának toplistáját, mondta Lukács Gábor Kaposi Mór Kórház főorvosa a Digital Health Summiton. Somogy vármegyében különösen aggasztóak a rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos morbiditási és mortalitási adatok, ezért kerestek megoldást a daganatos betegek komplex ellátásának megújítása és javítása érdekében. 

Az onkológus szavait erősítik a nemrégiben megjelent  OECD adatok is, eszerint Magyarországon az előrelépések ellenére, a rák továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelent. A rák a második vezető halálozási ok és az OECD becslése szerint 2023 és 2050 között minden negyedik korai (75 éves kor előtti) haláleset (26 százalék) rákos megbetegedés következménye lesz. 

Vagyis 4-ből 1 korai haláleset rák miatt történik majd.

A következő évtizedekben évente összesen 11 700 korai haláleset következik be rák miatt, és a lakosság átlagos várható élettartama 2,3 évvel lesz alacsonyabb, mintha nem lenne rák, írja az OECD.

Kapcsolódó

A jelentés szerint legalább három tényező fogja növelni a rák egészségügyi kiadásait a jövőben. Először is, a rák kockázata nő az életkorral. Ahogy Magyarország népessége öregszik, 2023 és 2050 között ez a rákra fordított egy főre jutó egészségügyi kiadások 55 százalékos növekedéséhez fog vezetni, minden más tényező változatlansága mellett. 

Továbbá, a rák kimenetelének országok közötti eltéréseinek csökkentésére irányuló erőfeszítések azt eredményezhetik, hogy az emberek hosszabb ideig élnek túl, hosszabb ideig igényelnek kezelést, és újra kialakulhat a rák. Ez pedig 2050-ig további 27 százalékkal növelheti a rákkal kapcsolatos költségeket. Végül, az új gyógyszerek és technológiák magasabb kezelési költségei is további költségterheteket jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek.

Arra is felhívják a jelentésben a figyelmet, ha Magyarország javítana a rákszűréseken, a rákdiagnózison és rákkezeléseken, akkor:

  • megelőzhető lenne minden harmadik korai rákos haláleset;
  • 10 hónappal nőne a népesség átlagos várható élettartama;
  • ezek az intézkedések persze további 1,7 százalékkal növelhetik az általános egészségügyi kiadásokat;
Lukács Gábor főorvos a friss OECD adatokat említve elmondta, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő mortalitás 33 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, és ezek sajnos nem jó adatok.

Bevezették az OnkoNetwork rendszert, de...

2015-ben hozták létre az OnkoNetwork irodát, a cél az elkallódott daganatos betegek számának csökkentése. A Somogy vármegyei Kaposi Mór Oktatókórház vezetése hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló rendszert hozott létre, megközelítőleg 500 ezer lakos onkológiai ellátásáért, emelte ki Lukács Gábor. A szoftvert a Hospitaly Kft. fejlesztett ki. 

A fejlesztés során prioritásokat állítottak fel a daganatos betegért úgy, hogy a többi beteg ellátása sem szenved csorbát. Megyei centrumra optimalizálták a rendszert, két fő alappillér van az egyik egy alapkérdőív, egy adattábla, a másik pedig az időfaktor.

Egy daganatos beteg ellátása nem mindegy, hogy mennyi idő alatt történik meg, emelte ki az főorvos, ezért a diagnózist 21 napon belül meg kell kapnia a betegnek, az onkoteamnek pedig 30 napon belül meg kell tárgyalni a betegek kezelésének részleteit és lehetőség szerint fontos, hogy 14 napon belül el is kezdődjön a terápia. A határidőket a gyógyszeres vagy sugárterápiák esetében tartani tudják, a műtétek esetében nem mindig.

Idén októberben már több mint 25 ezer új onkológiai beteg adata szerepelt a rendszerben.

A rendszer jelzi, ha egy adott betegellátása nem történt meg – emelte ki. A digitális fejlesztés során azt látták, hogy eMedsol és a náluk fejlesztett rendszer intim viszonya nem volt éppen optimális, tette hozzá a főorvos, és ekkor lépett a képbe a T-Systems és egy onkonet modult alakítottak ki. Példaként említette, hogy  rendszer például nem tudta kezelni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kemoterápiás kézikönyv protokollját.

Kiemelte a főorvos, hogy az elemzéseik azt mutatják, hogy a különösen rossz prognózisú betegeknél hatékony az OnkoNetwork rendszerük, leginkább a betegek túlélése szempontjából. További fejlesztést jelenthet a szűrővizsgálatok és alapellátás integrációja, ami minőségi ugrást jelentene a betegellátásban. 

Arra a kérdésre, hogy az általuk fejlesztett betegkövetési megoldás miért nem terjed el az ország összes onkológiai centrumában azt válaszolta, rendszer jelenleg tiltott, ezért nem nyert teret a mai magyar egészségügyben.

Paradigmaváltásra van szükség, elsősorban az orvosok között, mondta Szigeti Annamária, a Kaposi Mór Kórház OnkoNetwork irodájának vezetője. Kiemelte, hogy Kaposváron a szakdolgozók voltak az elsők, akik az orvosok és a betegek mellé álltak, és szerinte ez a betegkövetési rendszer más onkológiai centrumban is megvalósítható.