A 2019-es önkormányzati választások után a kormány és az ellenzéki kézbe került önkormányzatok között új konfliktus alakult ki, a törvényhozás pedig új szigorításokat tervezett már a koronavírus-járvány előtt is a településvezetésekkel szemben. A pandémia aztán megváltoztatta ezt a helyzetet, a kitörés alatt a leginkább épp az önkormányzatok bevételei estek vissza: egyrészről a járvány hatásai miatt, másrészt a kormány védekező intézkedései is kurtították a hozzájuk érkező befizetéseket. A szolidaritásra és a vírus elleni küzdelemre hivatkozva vonták el a legfontosabb tételeket, köztük a gépjárműadót, de hátrányosan érintette őket az ingyenessé tett parkolás is. A legnagyobb döfést pedig az iparűzési adó csökkentése jelentette.
Utóbbi kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök már a bejelentéskor azonnal jelezte, hogy a 25 ezer fő alatti települések automatikus kompenzációban részesülnek, a nagyobb városokkal pedig egyeztetnek majd a kieső bevételek támogatások útján történő pótlásáról. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, valamint kritikusok szerint a kormány célja az volt, hogy büntesse a nem a kormánypártok által irányított helyeket, mivel az iparűzésiadó-bevételek visszavágása jelentősen szűkíti a mozgásterüket, miközben a járvány miatt többletfeladataik (például fertőtlenítési munkák, a tömegközlekedési járatok sűrítése) is keletkeztek. A támogatásokról való tárgyalást - bár a kormány több tagja is ígérte, hogy nem lesz kettősmérce - az ellenzéki polgármesterek kétkedve fogadták, országszerte több helyen plakátkampányokkal támadták meg az intézkedést, egyértelműen a miniszterelnökre mutogatva.
A 2020-as év eltűnt bevételei, a kiéleződő konfliktus miatt érdemes megvizsgálni, hogy a tavalyi, az önkormányzati alrendszer terhére kiosztott támogatásokkal - több 10 milliárd forintról van szó - mely települések is jártak jól, kaptak jelentősebb segítséget. Ez a politikai viszonyokon túl képet ad arról is, hogy hol milyen fejlesztések valósulhatnak meg az országban.
27 milliárd a kiemelt beruházásokra
A kormány novemberben döntött arról, hogy 53 településnek oszt ki több mint 27 milliárd forintot meghatározott fejlesztési célokra. A támogatott városok között egyet találni, amelyek vezetője egyértelműen ellenzékinek mondható. Ez Rácalmás, amelyet a Városvédők nevű helyi civil szervezet jelöltje vezet, és akiről a Pesti Srácok is írt lejárató cikket. Rácalmás az óvoda és a bölcsőde felújításához jutott 180 millió, intézményfelújításra pedig 300 millió forinthoz.
Ebből a keretből 22, független polgármester által vezetett település (ebből egyben fideszes többségű a képviselő-testület) kicsivel több mint 2 milliárd forintot kapott.
A maradék 24,1 milliárd forint, vagyis a teljes összeg 89 százaléka kormánypárti vezetésű, vagy a Fideszhez közel álló önkormányzatokhoz érkezett. Ezek között jelentős támogatás volt Nyíregyháza 5 milliárdja, amit útfelújításra kapott, Kőszeg 3,6 milliárdja, amit infrastrukturális fejlesztésekre és egy új temető kialakítására utalt el a kormány. Komló 3,6 milliárddal gazdagodott, amelyből elkerülőt építenek, utakat újítanak fel, új kulturális központot építenek és fejlesztik a könyvtárat. Békéscsaba, amelynek független polgármesterét Szarvas Pétert a Fidesz támogatta 2019 őszén a járdahálózat fejlesztésére kapott több mint 2,3 milliárd forintot.
Sárvártól átvállalt a kormány 1,8 milliárd forint tartozást, Füzesabony 900 milliót kapott útfelújításra, Nagykáta pedig közel 895 milliót temetőfelújítása és egy idősotthon építésére, hogy csak a legjelentősebb összegeket említsük.
Pénzt kapott több megyei jogú város
Decemberben a kormány "egyes önkormányzati feladatok ellátása" jogcímen összesen 19,8 milliárd forintot osztott ki az önkormányzatoknak. Ebből 1,7 milliárdot három darab ellenzéki vezetésű városnak, 17,44 milliárdot 14 Fidesz-KDNP-s vezetésű vagy ahhoz közel álló városnak, míg 650 millió kisebb független vezetésű településnek jutott.
A nagyobb városok esetében, ahol zömmel egységesen 1,38 milliárd forint volt a támogatási összeg, a pénzt általános támogatásként címezték.
Emellett egy másik kormánydöntés keretében 20 város kapott támogatást a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Ennek kerete 3,7 milliárd forint volt és 4 ellenzéki, egy független valamint 15 fideszes vezetésű város kapta.
Szolnokra is dől a pénz
Szintén decemberben döntöttek egy 4,8 milliárdos fejlesztési támogatásról is, amelynek nagy részét a fideszes vezetésű Szolnok kapta: a város 2,7 milliárdot fordíthat többek között út- és hídfelújításra, parkoló-kialakításra.
Szolnoknak egyébként jutott a feljebb említett 1,38 milliárdból is, illetve kapott még 600 millió forint működési támogatást is. A szoljon.hu januári cikke szerint Szalay Ferenc polgármester a közösségi oldalán jelentette be, hogy a város összesen 4,68 milliárd forint támogatáshoz jutott, amelyet önkormányzati feladatokra, útépítésre és sportra fognak fordítani.
Ha Budapest pénz kap, akkor azt baráti kerület kapja
A kormány és az önkormányzatok közötti ellentét Budapesten csúcsosodott ki, azonban a fideszes vezetésű kerületek tavaly is részesültek kormányzati támogatásban. Ez az ellenzékiekről nem mondható el, legalábbis a költségvetés önkormányzati alrendszerén belül nem nagyon látni átcsoportosításokat a javukra.
A fent említett 4,8 milliárdos fejlesztési támogatásból Budapest XVI. kerületének is jutott, ahol egy új szociális otthon építését készítik elő.
Decemberben Csepelnek ítéltek meg 300 millió forintot, ugyanis az épülő atlétikai stadion mellett le kell bontani 11 bérlakást és a lakókat új otthonokba kell költöztetni.
A fideszes vezetésű V. kerület 91 millió forintot kapott az Idősügyi Infokommunikációs Program támogatására. Ebben többek között számítógépeket, vérnyomásmérőket, okosórákat osztanak a nyugdíjasoknak.
Sok pénzt kapott Soroksár is, amelynek polgármestere a független, de a Fidesz által támogatott Bese Ferenc. Egyszer megítéltek nekik 4,5 milliárdot, illetve egy 889 milliós fejlesztési pénzt, amelyből rendőrkapitányság, új polgármesteri hivatal és kormányablak, új szakorvosi rendelő, és közösségi ház épül, de jut belőle a Vecsés út - Nagykőrösi út összekötését szolgáló elkerülő út, az M0 gyorsforgalmi út - Haraszti út összekötő út és híd építésére, Apostol-hegyi fejlesztésekre és egy híd építésére a Molnár-szigetre.
Pénzosztás az időközi választás előtt
A kormány októberben döntött több mint egymilliárd forint kiosztásáról. Ebből 300 milliót Taktaharkány kapott "kötelező önkormányzati feladatokra", a település a borsodi 6-os választókerületben található, ahol ősszel a fideszes Koncz Zsófia végül legyőzte a jobbikos Bíró Lászlót.
Ekkor döntött a kormány arról is, hogy 500 millió forintot ad a ceglédi sportcsarnok felújítására, de Pécsely is kapott 60 milliót óvodafelújításra. Ceglédbercelnek az idősotthon fejlesztésére ítéltek meg 55 millió. Utóbbi két polgármester független. Ebben a körben osztottak még ki Hercegkútnak, Kávának, Szakcsnak és Tiszagyendának összesen 120 millió forintot.
Mikor még a látszatra sem adnak
Júliusban több mint 608 millió forint kiosztásáról döntöttek, a pénzt kizárólag fideszes vezetésű települések kapták. Békés 181 milliót kapott felújításokra, Csenger útépítésre- és felújításra 50,4 milliót, Heves 37 milliót a Szent István park rekonstrukciójára, Komádi 200 milliót az idősek otthona felépítésére, Komló pedig 140 milliót út, járda és parkoló építésére.
Egy korábbi, februári döntés 1,14 milliárd forint átcsoportosításáról szól. Ebben átvállaltak 526 millió forintot Biharnagybajom településtől, amit egy bírósági döntés alapján kellett kifizetniük. A települést a jelenleg független, de 2010-ben még Fidesz színekben induló polgármester, Szitó Sándor vezeti.
Szintén jelentős összeget, 355 millió forintos kapott Tura út- és járdaépítésre, valamint játszótér kialakítására. A pénzt - a független, de kormánypárti támogatású - Szendrei Ferenc polgármester kérte még tavaly januárban a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárától.
Ekkor döntött a kormány arról is, hogy 54 millió forintot ad a csetényi Holitscher-kastély felújítására. A beruházásról nemrég beszélt a veol.hu-nak Nagy Attila polgármester, aki többek között azzal került be tavaly a hírekbe, hogy nyíltan kritizálta Parragh László MKIK-elnök javaslatát az iparűzési adó elvételéről - amely azóta részben megvalósult -, miközben 2018-ben nyíltan kiállt a Fidesz mellett.
Szeptemberben 354 millió fejlesztési pénzt osztottak ki, ennek legnagyobb részét szintén fideszes önkormányzatok, kisebb részben függetlenek kapták. Esztergom például 150 millió forint fejlesztési pénzzel gazdagodott, Piliscsaba pedig közel 66 milliót kapott a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A kormány 75 millió forint értékben vállalta át Szakoly tartozását, de kapott kisebb összeget Mórahalom, Rákóczifalva, Csór és Kiskutas is.
Reptérfejlesztési támogatás Székesfehérvárnak, közműfejlesztés Debrecennek
A kormány 375 millió forintot ítélt meg a Cser-Palkovics András (Fidesz) által vezetett Székesfehérvárnak ingatlanvásárlásra. A térség képviselőjének Facebook-bejegyzése szerint ez a pénz a börgöndi repülőtérhez kapcsolódó városi területvásárlást finanszírozza.
A szintén fideszes polgármester által irányított Komárom az ipari park bővítésére és zajvédelemre kapott 1,4 milliárdot. A kemma.hu azt írta korábban, hogy a koppánymonostori lakosok aláírást is gyűjtöttek, mert az SK Battery nevű cégtől erős zajok szűrődtek ki.
Egy másik kormánydöntés értelmében Debrecen 698,7 millió forintot kapott közműfejlesztésre, pontosabban az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet csapadékvíz-elvezetésének kialakítására.
Segítség a független Pilisborosjenőnek
Pilisborosjenő, amelynek polgármesterét a helyi civilekből álló 2097 Csoport Egyesület jelölte és így aratott nagyarányú győzelmet jól járt pártkapcsolatok nélkül is: a kormány a települést 116,7 millió forinttal támogatta. Az összegből egy 2015-2016-os konszolidációs pályázat miatt görgetett tartozást egyenlítenek ki, amely a polgármester szerint régóta csökkentette a település pénzügyi mozgásterét.
Mentőállomás Kemecsén, fürdőfejlesztés Vasváron
Egy jelentősebb összeg 750 millió landolt Kemecsén, amelyet szintén fideszes polgármester vezet. Ők egy mentőállomást építhetnek a pénzből. A Varga Mihály pénzügyminiszter pátriájaként emlegetett Karcag város önkormányzata 733 millió forintos támogatást kapott a kötelező feladatainak ellátásához.
A kormánypárti többségű Vasváron a termálfürdő fejlesztésére ítéltek meg 654 millió forintot. A Termál Online szerint ebből a város meg tudja venni az eddig magántulajdonban lévő ingatlant, illetve kútfelújításra, tervezésre is jut belőle.
A hagyományosan erősen jobboldali Sopronnak 110 millió forintot ítéltek meg a közműrendszer fejlesztésére.
Egymilliárd tervezésre és előkészítésre
Hét város, 5 fideszes vezetésű, egy a képviselőtestületben jobboldali többséggel működő önkormányzat, valamint egy független hely kapott 1,07 milliárd forintot arra, hogy beruházásaikat elő tudják készíteni. Keszthely kapta a legnagyobb összeget, 400 milliót városfejlesztésre, Mátészalka pedig 300 milliót a főtér rekonstrukciójára és a városháza tervezésére.
150 millió a balatonhenyei kultúrházra
A kormány decemberben 150,3 milliót ítélt meg Balatonhenyének a kultúrház felújításár. A település arról lett ismert, hogy Varga Judit igazságügyi miniszternek és férjének itt van egy közel 200 négyzetméteres háza, amelynek építéséhez tízmillió forintos "falusi csok-támogatást" vettek igénybe. A "népies külsejű, belül provence-i és vintage stílusú bútorokkal berendezett" kőházat a Szép Házak magazin 2019-ben be is mutatta, több fotót közöltek róla. A lap cikke szerint "egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat valósítottak meg".