Az öntisztázás lehetősége egy pozitív jogintézmény, egy méltányossági elem a jogrendszerben – mondta el a Napi.hu–nak Cser-Palkovics Tamás és Patay Gábor ügyvédek, a Patay Ügyvédi Iroda munkatársai.

Általános tapasztalat ugyanis, hogy minél nagyobb egy cég, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a menedzsment, vagy valamelyik leányvállalat rossz döntést hoz. Megesik, hogy a német vagy francia anyacég, netán valamelyik magyarországi leányvállalata téved.

A magyar közbeszerzési törvény nem méri fukarul a kizáró okokat, több tucatnyit is felsorol, ezek „gyökerei” jórészt megtalálhatóak az uniós jogban. Természetesen léteznek olyan kizárási okok is, amelyek esetén már nincs esély az öntisztázásra, és léteznek olyan, egyébként elvileg kizárást jelentő okok, amelyek esetében a cég a megfelelő intézkedések megtételével igazolhatja megbízhatóságát és részt vehet közbeszerzési eljárásban.

Csak jól működő cég tisztázhatja magát

A jogalkotó célja mindenképpen az volt, hogy egy különben jól működő cégnek legyen meg a lehetősége önmaga tisztázására, és annak bizonyítására, házon belül megtett minden szükséges lépest a hasonló esetek elkerülése érdekében.

  • Bizonyíthatja például, hogy megtette a szükséges munkajogi lépéseket, nemes egyszerűséggel elbocsátotta a kartellező menedzsmentet, vagy kisebb súlyú tettek esetén házon belül oktatást indított be, belső struktúraváltást hajtott végre, tudatosította a jogszabályi környezetet, magasabb szintre emelte a döntéshozatalt.
  • Bizonyíthatja, hogy házon belül monitoring rendszert alakított ki, az illetékes hatóságoktól pedig éves ellenőrzést kér.

A hatóság egyébként értékeli a segítőkész hozzáállást, azt a törekvést, hogy ne történjen meg még egyszer a hiba, nem is céljuk a piacon folyamatosan jelenlévő cégek öncélú megbüntetése, ezért gyakori a mentesítő határozatok megszületése – magyarázta Cser-Palkovics Tamás.

Német és osztrák mintát vettünk át

A szabály német és osztrák mintára került be a magyar jogrendszerbe, és azt várják el, hogy ösztönzi a vállalkozásokat abban, hogy javítsák a belső ellenőrzési rendszereiket, illetve megfelelően szankcionálják a saját szervezetükön belül az elkövetett jogsértéseket, illetve egyéb súlyos szakmai hibákat.

Nem semmisíti meg a kizáró okokat

A Fővárosi Törvényszék egy konkrét ügyben a következőket mondta: a kérelmezőnek arról kell meggyőznie a közbeszerzési hatóságot, hogy az elkövetett és jogerősen megállapított jogsértések ellenére a gazdasági szereplő megbízható partnere az ajánlatkérőknek és nem merülhet fel a közbeszerzési célok, védett érdekek és értékek sérelme.

Az öntisztázás célja annak vizsgálata, hogy visszaállítható-e a jogsértő gazdasági szereplő közbeszerzési „részvételi joga”.

Ez annyit jelent, és a vonatkozó 2014/24-es uniós irányelv is ezt mondja, hogy az öntisztázás nem érinti a kizáró ok fennállását, csupán azt jelenti, hogy a kizáró ok fennállásának ellenére indulhat a gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásokban. Tehát a kizáró okhoz (az alapjául szolgáló jogsértéshez, illetve annak megállapításához) más jogkövetkezmény társul, az alól az öntisztázás nem fog mentesíteni.

A kérelem és az esetleges kár megtérítése

  • A kérelemben a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni, hogy a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt a károsult által elfogadott mértékben megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt.
  • Köteles igazolni, hogy az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit; és olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
  • A kérelemben ki kell térni arra és igazolni kell, hogy a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel összefüggésben keletkezett-e kár, és értelemszerűen csatolni kell a bizonyítékokat.