Az átlagnyugdíj Magyarországon ma 135 ezer forint. A kormány mondhatta volna, hogy 150 ezerig, vagy legyünk nagyvonalúak, 200 ezerig adok rezsiutalványt, fölötte nem. Ez az utalvány egyik igazságtalansága. A másik, hogy rettentő bürokratikus az eljárás, nem a nyugdíjasok többségére szabott - mondta egyebek mellett a 168 Órának adott interjújában Barát Gábor nyugdíjbiztosítási intézet volt főigazgatója.

A szakértő arra számított, hogy novemberről néhány héttel előrehozzák a nyugdíjkorrekciót, és esetleg mellétesznek valamilyen egyszeri adományt. Aki ezt a rezsi-Bözsit kitalálta, az nem tájékoztatta korrekten a lehetséges következményekről a kormányt vagy személyesen Orbán Viktort. Mert itt olyan gyakorlati problémák vannak, amelyek sokak számára megkérdőjelezhetik az egésznek az örömét.

Ebben az akcióban igazán az jár jól, aki az utalványt nyomtatja. Sok szegény nyugdíjas persze örül, ha bármit kap, pedig a tisztességes eljárás az lett volna, ha januártól nem 2,7 százalékkal emelik a nyugdíját, hanem minimum három százalékkal, hiszen tavaly a költségvetés elfogadásakor az MNB is ekkora inflációt mondott. Mert így majdnem egy éven át a kisnyugdíjas hitelez az államnak. Igaz, visszamenőleg kifizetik a pénzét, de nem kamatostul.

Egészségügy

Ami az egészségügyet illeti, a szakértő szerint létezik egy látens vagy nem is annyira látens terelés a magánegészségügy felé. Ez tragikus helyzetbe hozza a nyugdíjasok tömegét. Az lenne az egyetlen normális út, ha érvényesülne a nemzedékek szolidaritásának elve, és a gazdaság növekedéséből valamit visszakapnának a nyugdíjasok. Hogy legalább a gyógyszerek kiváltására jusson.

Mert legyünk őszinték: manapság a nyugdíjasok pénzét használják gazdaságélénkítésre. Miközben az öregek igazságtalan módon nem részesülnek a gazdasági növekedésből, a rájuk jutó többletet az állam költi el saját magára.

Nők 40

Az, hogy a nők 40 éves korukban nyugdíjba mehetnek a rezsiutalványhoz hasonlóan csak választáspolitikai termék. Legfőbb hibája, hogy elmaradt az érdekeltek tájékoztatása. Sok tízezer nő úgy ment el nyugdíjba két-három-négy évvel idő előtt, hogy ez egyáltalán nem érte meg nekik. Életük végéig 20-25 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak. Akár több mint harminc éven át.

A megoldás az lett volna, ha a korhatár emelése közben nem szüntettek volna meg minden korai ellátást, hanem egy átlátható és észszerű malusrendszert hoztak volna létre, lefelé is rugalmas korhatárral. Biztos vagyok benne, hogy amikor 2022-ben mindenkire vonatkozik majd a 65 éves korhatár, megkerülhetetlen lesz a rugalmas rendszer bevezetése. Például egy 65 éves tűzoltó már ne vonuljon létrán oltani.

Szakmai háttér

A nyugdíjakkal foglalkozó államigazgatási szakemberek döntő részét eltávolították a posztjáról 2010 óta - derül ki a volt nyugdíjintézeti főigazgató szavaiból. Megszüntették a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, amely a magja volt a nyugdíjszakmának, és kisöpörték szakértőket a minisztériumból. Vannak még bent gondolkodó emberek, de ők nem merik elmondani a véleményüket.

Benne van a pakliban az is, hogy bizonyos korosztályok nem számítanak az ország vezetésének. De lehet még cinikusabb megfontolás is. Az újabban és a régebben megállapított nyugdíjak közötti nagy különbség lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok egyes rétegeit szembefordítsák egymással. Ez a kormány mestere annak, hogyan játsszon ki egymás ellen társadalmi csoportokat: nehogy összeálljon a kritikus tömeg vele szemben.

Borzasztóan hangzik, de sajnos igaz, hogy a szegénység szélén egyensúlyozó idős embereket könnyen és nagyon olcsón meg lehet venni. Azt gondolhatják a pénzosztogatók, hogy ha a törvényi előírásokon túl egy kicsit többet adnak nekik, nyugton maradnak. Ha még egy kicsit kapnak a kormánytól, rá is szavaznak.